Washingtonban Dr. Horváth Gábor fõtitkár és Dr. Erdõs Dániel jogi fõmunkatárs képviselte a Hivatásos Labdarúgók Szervezetét a FIFPro éves közgyûlésén. Az esemény legfontosabb momentumairól munkatársaink beszámolójából szemelvényezünk.
A hivatásos labdarúgók nemzetközi érdekvédelmi szervezete, a FIFPro idén az Amerikai Egyesült Államok fõvárosában, Washingtonban tartotta meg évi rendes közgyûlését, melyen ebben az évben az újonnan csatlakozott tagokkal és tagjelöltekkel együtt már 55 ország képviselõi vettek részt.
A konferencia fõbb napirendi pontjai:
- a FIFPro tevékenységének irányvonalai, fõbb célkitûzései az elkövetkezõ évekre;
- a jogviták rendezésének nemzetközi rendszere, az aktuális kihívások;
- a klubok fizetésképtelenné válásának hatása a játékos-érdekképviseletre;
- a labdarúgók játékjogának külsõ fél általi megszerzése;
- a diszkrimináció elleni küzdelem aktuális kérdései;
- halál a futballpályán: vezetõ halálokok;
- a FIFPro együttmûködése az UNI Global Union világméretû érdekképviseleti szervezettel;
- a játékosokkal szemben megnyilvánuló erõszak elleni küzdelem;
- a tiltott mérkõzés-befolyásolás („bunda”) elleni hatékony fellépés eszközei;
- érdekképviselet az „amerikai sportágakban”.
(Folytatás hírünk belsõ oldalán!)
A FIFPro tevékenységének irányvonalai, fõbb célkitûzései az elkövetkezõ évekre
A FIFPro igazgatósága és menedzsmentje – a tagszervezetek hozzászólásai, észrevételei és javaslatai alapján – felvázolta az elkövetkezõ 4 éves idõszakra vonatkozó cselekvési tervét. Az aktualizált helyzetkép szerint az elkövetkezõ idõszak legfajsúlyosabb problémái, amelyekkel a FIFPro-nak – és az egész játékos-társadalomnak – szembe kell néznie, egyebek mellett a klubok pénzügyi stabilitásának hiánya, valamint a sportszerzõdések és az alapvetõ emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartása. Ugyancsak fenyegetõ veszélyforrás a már sokszor tárgyalt dopping térhódítása, illetve még inkább a sportfogadási célú csalások (bunda) aggasztó elszaporodása.
A FIFPro ezért az elkövetkezõ évekre célul tûzi ki egyebek mellett a futball jogi szabályozásának – elsõsorban a FIFA szabályzatainak – folyamatos tökéletesítését, amelynek révén a labdarúgók járandóságainak határidõben való megfizetése, illetve a kollektív jogosultságok tiszteletben tartása biztosíthatóvá válna. Ugyanezen célokat szolgálják az ún. szerzõdéses minimum követelmények, amelyek bevezetése Európában immár szerzõdésben foglalt kötelezettség minden ország labdarúgó szövetsége számára.
A FIFPro ez irányú tevékenységét a jövõben a még hatékonyabb kommunikáció, a megfelelõ sajtóvisszhang, valamint az egységes fellépés teheti még hatékonyabbá.
A jogviták rendezésének nemzetközi rendszere, az aktuális kihívások
A FIFPro tovább folytatja a labdarúgásban felmerülõ jogviták rendezésének rendszerét megváltoztatni kívánó lobbi tevékenységét, elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy a Nemzetközi Sport Állandó Választottbíróság (CAS) figyelmen kívül hagyja az európai uniós jog elõírásait, alapelveit, és kizárólag az irányadó jogként kijelölt svájci jog alapján jár el. Ugyancsak problémásnak ítéli meg, hogy a FIFA keretein belül mûködõ vitarendezési fórum, a DRC eljárásai gyakran több évig is elhúzódnak, amely idõ alatt adott esetben akár meg is szûnik az ügyben érintett klub, amellyel szemben aztán a pénzügyi igény érvényesítése lehetetlenné válik. További problémát jelent, ha a DRC döntésének végrehajtását utóbb nem megfelelõen kényszeríti ki az adott ország labdarúgó szövetsége.
A CAS tevékenységét egyébként a FIFA is élesen bírálta, levelében határidõt szabva hívta fel a jogalkalmazó testületet néhány igen fontos változtatásra. Így például a FIFA szabályzatainak alkalmazására, valamint a FIFA DRC döntéseinek tiszteletben tartására, úgyszintén az uniós jog alkalmazásának szükségszerûségére. A CAS eljárásainak idõbeli lerövidítését is célul tûzték ki, valamint rögzítették, hogy a testület nem követelhet eljárási díjat a játékosoktól.
Mindezen problémákat is szem elõtt tartva, a FIFPro tovább szorgalmazza a nemzeti szintû vitarendezési bizottságok felállítását minden FIFA-tagországban. Ezek mûködése kapcsán kiemelten fontosnak tartja, hogy az NDRC összetételében, irányításában ne jelenjék meg a klubok (avagy a labdarúgó szövetség) túlsúlya, hanem az egyenlõ arányú képviseleten alapuljon. A joggyakorlat kapcsán kiemelten fontos a FIFA szabályzatok, valamint a DRC esetjogának alkalmazása.
Problémás jelen pillanatban az is, hogy ha létrejön az adott ország nemzeti vitarendezési fóruma, annak döntése ellen lehet-e a nemzetközi testülethez, a FIFA DRC-hoz fordulni fellebbezéssel, jelenleg ugyanis ezt az eshetõséget maga a FIFA is elutasítja. A rendszer emiatt további fejlõdés elébe néz, míg elnyeri végleges formáját.
(Folytatjuk!)
