A labdarúgók játékjogának külsõ fél általi megszerzése

Érdekes újszerû jelenség a világ labdarúgásában a labdarúgók játékjogának klubon kívüli „harmadik személy” általi megszerzése, tulajdonlása. Az európai futballban a jelenség akkor vált ismertté, amikor 2006-ban a brazil Corinthians-tól az angol West Ham Unitedhez igazolt két argentin sztárjátékos, Javier Mascherano és Carlos Tevez, akiknek játékjogával nem a klub rendelkezett, hanem külsõs cégcsoport közvetítésével zajlott le az ügylet. Ilyen esetben a játékosért fizetet átigazolási díj egy része is a külsõ félhez vándorol.

Ez a gyakorlat mindenképpen jelentõs kockázatokat rejt magában a labdarúgás integritása, átláthatósága, pénzügyi stabilitása megõrzésére nézve, ezen kívül etikai aggályokat is felvet. Éppen ezért több fejlett futballkultúrájú országban már most konkrét tilalmat fogalmaztak meg e gyakorlattal szemben. Így például Angliában elõbb a Premier League, majd az ország labdarúgó szövetsége is tilalmat vezetett be minden olyan szerzõdéssel szemben, amely által külsõ fél befolyást szerez a klub átigazolási politikája, sõt esetleg csapatainak irányítása felett. Hasonló szabály került bevezetésre Franciaországban is, sõt a FIFA szabályzat is tartalmaz egy olyan kitételt, miszerint a klubok nem köthetnek olyan szerzõdést, amely lehetõvé tenné, hogy külsõ fél befolyásolja a klubot munkajogi viszonyaiban vagy átigazolási kérdésekben, netán befolyásolja a csapatok sportteljesítményét, eredményeit is.
Kérdés, hogy a gazdaságilag indokoltnak tekinthetõ gyakorlatot valóban teljes körûen számûzni kell-e az európai labdarúgásból, errõl folyamatosak a nemzetközi szintû egyeztetések.

A diszkrimináció elleni küzdelem aktuális kérdései

A FIFPro kiemelt figyelmet szentel a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelemnek, ennek szellemében folytatja együttmûködését a FARE (Football Against Racism in Europe) nevû nemzetközi szervezettel, amelynek vezetõje szintén megtisztelte jelenlétével a közgyûlést. Beszédében felhívta a figyelmet, hogy már nemcsak nézõtéri megnyilvánulásokról, hanem a játékosok közötti, pályán belüli nemkívánatos reakciókról is tudomásunk van, ami mindenképpen aggasztó és visszaszorítandó jelenség. Ennek érdekében folytatják kampányaikat és az aktív, pozitív kommunikációt világszerte (41 országban mûködik aktívan a hálózat), jelenleg is zajlik egy ún. akcióhét október végéig, melynek keretében a FARE – a FIFPro-val együttmûködésben –számos európai futballpályán hívja fel a sportvilág figyelmét a sport globalizációjára, és az ehhez való alkalmazkodás fontosságára.


Halál a futballpályán: vezetõ halálokok

Szomorú és megdöbbentõ tény, hogy évrõl évre több tucat fiatal labdarúgót veszít el a futball-társadalom. Nevükrõl, személyükrõl a FIFPro minden évben, a közgyûlés keretében, rövid tiszteletadás keretében emlékezik meg. Az idei évben felmérés is készült, amely a labdarúgók halálának leggyakoribb okait volt hivatott feltérképezni. Ennek eredménye azt mutatja, hogy míg a halálesetek 26,5%-a baleset következménye, ugyanilyen arányban vannak a szívroham következtében elhunyt játékosok (számuk egyébként statisztikailag kimagasló Afrikában, közülük is igen sokan mérkõzés közben veszítik életüket). A halálokok között természetesen jelen vannak a különféle gyógyíthatatlan betegségek is, valamint – fõként Dél- és Észak Amerikában – az erõszakos bûncselekményekbõl eredõ haláleset sem példa nélküli. Igen szomorú tény, hogy az öngyilkosságok aránya 14%-ot képvisel 5 évre visszamenõleg, ez idõ alatt 16 ilyen esetrõl tudunk (fõként Európa és Ázsia érintett). Statisztikai érdekesség, hogy az öngyilkosságba menekülõ labdarúgók között arányosan jóval több kapus található, és számos esetben bebizonyosodott, hogy az érintett játékos a fogadási csalások kapcsán, a bûnszervezetek karmai közül menekült a halálba.

A FIFPro együttmûködése az UNI Global Union szervezetével

A FIFPro több éves hagyományra visszatekintõ kezdeményezése, az elmúlt években már a FIFA-val közösen megszervezett „Év Csapata” (World XI) választás idén sem marad el, mint arról a HLSZ tagjai is tudomással bírnak, hiszen a szavazás hazánkban már eredményesen – és kiemelkedõen magas részvételi arány mellett – lezárult. A legtöbb szavazatot kapott játékosok nevét tartalmazó ún. „shortlist”-eket november hónap folyamán teszik közzé, méghozzá posztonként (kapus: nov. 19., védõ: nov. 22., középpályás: nov. 26., csatár: nov. 29.), az összesen 45 labdarúgóból az év világválogatottjába bekerült 11 névsorát késõbb teszik majd közzé.

A játékosokkal szemben erõszak elleni küzdelem

Ugyancsak folytatódott a FIFPro és a világméretû, különbözõ sportágakat tömörítõ érdekvédelmi szervezet, az UNI Global Union együttmûködése. A két szervezet – valamint számos kisebb érdekképviseleti szerv – már a tavalyi évben nyilatkozatot adott ki, melyben 150.000 sportoló nevében kötelezték el magukat a közös célok érdekében, létrehozva ezáltal egy széleskörû nemzetközi platformot a kölcsönös információcserére, a kívánatos gyakorlat meghonosítására, közös cselekvési tervek kidolgozására. Közös céljaik egyike a doppingellenes harc szabályainak megreformálása, ugyanis problémaként értékelik, hogy a WADA nem fordít kellõ figyelmet a sportolók jogainak tiszteletben tartására, így például a sportolók tartózkodási helyére vonatkozó információszolgáltatási kötelezettség komoly személyiségi jogi aggályokat vet fel. A konferencián bemutatásra került egy, az olimpiai játékokon részt vevõ sportolók tekintetében végzett felmérés eredménye, mely szerint egyáltalán nem valósak azok a vészjósló hivatkozások, amelyek azt prognosztizálták, hogy az olimpikonok között kétszámjegyû százalékban vannak olyanok, akik tiltott teljesítményfokozó szerrel éltek. A valós arány a felmérés szerint mindössze 0,1-0,5%.
Hasonló horderejû probléma a fogadási csalásokkal összefüggõ tiltott mérkõzésbefolyásolás (bunda), amelynek visszaszorítása érdekében magatartási kódex és nemzetközi egyezmény kidolgozása van folyamatban. Utóbbi az Európai Unió Bizottságának égisze alatt zajlik, azonban ezzel párhuzamosan a FIFPro önállóan is elindította saját kezdeményezését a bundázás visszaszorítása érdekében, amely a csalási célú megkeresésekre való felkészülést, ezek haladéktalan jelzését tenné könnyebbé.

A bundázás elleni küzdelem

A FIFPro éves közgyûlésének idei helyszíne kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a labdarúgáson belül a játékosok érdekképviseletét megvalósító tagszervezetek, szakemberek betekintést nyerjenek az USA-ban igen népszerû más sportágak, így az amerikai futball, és a baseball érdekképviseleti strukturájába.
Az amerikai futball liga (NFL) mellett mûködõ játékos-érdekképviseleti szervezet vezetõje elmondta, hogy országukban ez a legnépszerûbb sportág, amely éves szinten közel 10 milliárd dollár bevételt generál. Azonban a játékosok jogaiért folyó küzdelem itt is folyamatos, az elmúlt években például hosszú tárgyalássorozat eredményekén egy tíz évre szóló kollektív szerzõdést sikerült kieszközölniük, mellyel megakadályozták egyebek mellett a fizetések önkényes csökkentését, illetve a mérkõzésszám megemelését. Beszélt az USA-ban a ligák által mostanában többször alkalmazott kényszerítõ eszköz, az ún. „lock out” mechanizmusáról, valamint elmondta, hogy tagjaik számára kollektív biztosítást kötöttek a lock-out esetére elmaradt fizetésük biztosítására. Kiemelte továbbá a doppingellenes küzdelem fontosságát, azonban utalt arra, hogy a játékosok személyiségi jogait minden körülmények között tiszteletben kell tartani, így nem mindenben ért egyet a nemzetközi doppingellenes szervezet, a WADA gyakorlatával.
A baseball liga (MLB) mellett mûködõ érdekvédelmi szerv képviselõje általánosságban beszélt a kollektív érdekérvényesítés fontosságáról, amely megteremti annak esélyét, hogy a játékosok érdekei a klubokéval azonos szinten, kellõ hatékonysággal legyenek megjelenítve a sportban. Kiemelte a sztárjátékosok szerepének fontosságát az érdekérvényesítésben, valamint példaként említette meg az 1994-95-ös játékos-sztrájkot, amely 232 napos rekordideig tartott, és amely által a játékosok egységes fellépése hozta mega kívánt eredményt.


Egyéb érdekességek

A konferenciának idén illusztris vendége is volt, a FIFA alelnöke, Ali Bin Al Husszein jordániai herceg személyében. A jordán trónörökös beszédében egyebek mellett az amatõr futball szerepének fontosságára, valamint – saját országának példáját is említve – a sport világán belüli egyenjogúságra, a személyiségi jogok tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet. Kiemelte továbbá a fejlõdõ országok érdekeinek megjelenítését a sport, ezen belül a futball világában, valamint a konkrét újítások vonatkozásában beszélt a mûfüves pályák, illetve a gólkamera bevezetésének szükségességérõl.

A konferencia keretében ismertetésre került az UEFA következõ idényre vonatkozó mérkõzésnaptára, amely az európai kupák lebonyolításának menetrendjét tartalmazza a már most ismert dátumok megjelölésével. A mérkõzésnaptár lényeges elemeit honlapunkon külön is közzétesszük.

A konferencia záróakkordjaként, érdekességképpen bemutatásra került az EA Sports legújabb fejlesztése, a már kereskedelmi forgalomban is kapható FIFA’13 számítógépes játék, amely a korábbi évek verzióihoz képest számos izgalmas újítást tartalmaz. Ilyen például a programban szereplõ játékosok egyénre szabott labdakezelési ill. cselezési készsége, valamint a való életben bekövetkezett események folyamatos visszaköszönése a játékban (pl. a kommentátor beszámol az elmúlt idõszak eredményeirõl, sérülésekrõl stb.).