2016. szeptember 21-én és 22-én Hollandiában kétnapos jogi konferenciát tartott a FIFPro. A játékosok nemzetközi érdekvédelmi szervezetének rendezvényen a Hivatásos Labdarúgók Szervezetét dr. Horváth Gábor és dr. Erdős Dániel képviselte.
Kétrészes összeállításunk első része.
A játékosok helyzete, jellemző problémák – Nemzetközi munkaerőpiaci felmérés eredményei
2012-ben nagy port kavart a közép- és kelet-európai országok labdarúgásában megfigyelhető negatív jelenségek, visszásságok tárgyában végzett felmérés és az annak nyomán megszületett „Fekete Könyv”, amely kíméletlenül szembesítette a labdarúgás szereplőit a valósággal a játék tisztaságát, a játékosok kiszolgáltatottságát illetően. Most, 2016-ban újabb nagyszabású munkaerőpiaci felmérést, kutatást folytatott le a labdarúgók nemzetközi érdekvédelmi szervezete a FIFPro, immár az egész világra kiterjedő fókusszal, annak feltérképezése céljából, hogy milyen tendenciák, anomáliák vannak a labdarúgók mint munkavállalók jogi helyzetét illetően.
Térségünkből 16 ország csaknem 4 ezer labdarúgója adott választ a kutatás keretében feltett kérdésekre – a magyar játékosok és Magyarországon játszó külföldiek közreműködését a kérdőívek kitöltésében ezúton is nagyon köszönjük! Összességében a kutatás a világ 54 országát érintette, melyekből összesen több mint 16 ezer játékos vett részt a felmérésben.
A nemzetközi munkaerőpiaci felmérés eredményeit részletesen ehelyütt nem tudjuk ismertetni, csupán néhány megdöbbentő számadatot ragadtunk ki a kelet-közép-európai régió adataiból annak alátámasztásképpen, hogy a térség országaiban a labdarúgók komoly veszélyeknek vannak kitéve illetve szerződéses hátterük is hiányosságokban szenved, ezért is különösen fontos és időszerű a játékosok hatékony érdekképviseletének, -védelmének megszervezése és biztosítása.
A térségben a válaszadó játékosok 10%-a nyilatkozott úgy, hogy volt már személyesen része fizikai bántalmazásban vagy azzal való fenyegetésben a szurkolók vagy a klub képviselői részéről.
Ennél is magasabb, mintegy 25% azon játékosok aránya, akik szembesültek már azzal a gyakorlattal, amikor a klub szakmai stábja indokolatlanul külön edzésre kötelezi a játékost, vagyis nem edzhet együtt a csapattal, azzal a céllal hogy ezzel gyakoroljanak nyomást a játékosra a szerződésének megszüntetése, vagy éppen előnytelen feltételekkel történő meghosszabbítása érdekében.
A mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, vagyis a bundázás sajnos továbbra is előforduló jelenség, pozitívum ugyanakkor, hogy a 2012-es számadatokhoz (12%) képest a mostani felmérés alacsonyabb (7%) előfordulási arányt mutatott.
Nemzetközi összehasonlításban is érdekes és beszédes adat, hogy míg világviszonylatban a játékosok 9,2%-ának van (volt) polgári jogi szerződése munkaszerződés helyett, addig Közép-kelet Európa egyes országaiban – pl. Horvátország, Csehország – ez az arány 90% fölött van. A térségben pedig 14% körüli azon játékosok aránya, akik a foglalkoztatási szerződődésükön kívül „második” szerződéssel is rendelkeznek, ami alapján jövedelmük egyik (legtöbbször meghatározó) hányadát kapják.
Talán a legkardinálisabb kérdés a fizetési késedelmek, elmaradások előfordulása, ez a térség országaiban átlagosan 48%-ban fordul(t) elő a válaszadó játékosokkal. Aggasztó és figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy ez a számarány magasabb, mint amit a 2012. évi felmérés eredménye mutat (akkor a térségben 41% volt az e kérdésre igennel válaszolók aránya).
