A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi költségeit a futballiparban regionális és az egyes országokra jellemző tényezők együttesen határozzák meg. A válság súlyosságától és hosszától függően a jövőben a futballpiacok nagyobb mértékű széttöredezettségéhez vezet.
Azon országok futballpiacát, ahol a vírus jelentős mértékben elterjedt, súlyosabb gazdasági visszaesés és hosszabb zárt időszak érintheti. Ugyanakkor a ligák és klubok sajátos bevételi struktúrája jelentősen befolyásolja a válság kockázati kitettségét.
A mérkőzésnapi bevételektől való nagy függőség és a televíziós közvetítési bevételektől való alacsony függőség jelentősen növelheti egyes piacok kockázati kitettségét.
Magyarország a negyedik csoportban
A nemzeti labdarúgó-piacok relatív helyzetének megértése érdekében a globális futballiparban a futballpiacok több csoportját (klaszterét) két különböző dimenzióban helyeztük el:
- a társadalmi-gazdasági fejlődés;
- a nemzeti labdarúgó-ipar ereje.
E klaszterelemzés célja a futballipart különféle csoportokra bontani, amelyekben az országok hasonló jellemzőkkel bírnak. Ez magas szintű áttekintést nyújt a globális labdarúgás jelenlegi helyzetéről. A két dimenzió között nyilvánvalóan van kapcsolat, ami azt jelenti, hogy az általános társadalmi-gazdasági fejlõdés kisebb/nagyobb mértékben meghatározza a nemzeti futballipar erejét.
Az eredmény megtalálható az alább látható grafikonon. A társadalmi-gazdasági ág (vízszintes tengely) elemei: az egy főre jutó reál GDP (2018), az ország népessége (2018), az emberi fejlődés indexe (2018), az emberi szabadság indexe (2017); A futballipar ág (függőleges tengely) elemei: az első osztályú klubok átlagos költségvetése (2018/19), az első osztályban a jelenlegi hazai televíziós sugárzási jogokkal kötött megállapodás éves értéke, az országban működő hivatásos klubok száma (2019).
A piacszegmentáció (klaszterezés) azt eredményezi, hogy a legtöbb országot hat osztályba (klaszterbe) lehet besorolni, relatív társadalmi-gazdasági fejlődésük és labdarúgó-iparának (pénzügyi) ereje alapján.
Magyarország a negyedik (D-jelű) csoportba került (a grafikonon nyíllal jelöltük!). A magyar élvonal (NB I) mind az ország társadalmi-gazdasági, mind pedig a futballipari erejének vonatkozásában a középmezőnyt képviseli.
A KLUBOK MŰKÖDÉSI BEVÉTELEI EURÓPÁBAN
A futballipar globális szinten növekedést mutat. Az egyes európai piacokról rendelkezésre álló adatok jó képet adnak a legfontosabb tendenciákról a COVID-19 válság előtti időszakra vonatkozóan:
● Az európai klubok összes működési bevétele több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, és 2018-ban elérte a 21 milliárd eurót;
● Ebben az időszakban a teljes bér megemelkedett a működési bevételekhez hasonló ütemben. Ezek a személyzeti költségek azonban nem korlátozódnak a játékosok bérére, hanem ide tartoznak az összes klubalkalmazottak (technikai személyzet, adminisztratív személyzet, stb.), valamint a klubok által fizetett nyugdíj- és szociális járulékok;
● A topligák (Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) növelték gazdasági dominanciájukat az összes többi európai ligához képest.
Kihatások a játékosokra:
● Összességében sok európai klub képes volt növelni működési bevételeit;
● Noha a bérköltségek alakulása azt sugallja, hogy a bevétel növekedése a játékosok béreinek növekedéséhez vezetett, erre kevés utalás van a bérköltségek megoszlása vonatkozásában rendelkezésre álló korlátozott információk miatt;
● A topligák klubjai az európai piac egyre növekvő részét birtokolják, potenciálisan jobb gazdasági lehetőségeket kínálva a játékosok számára.
ÜZEMELTETÉS ÉS A NETTÓ NYERESÉG
Főbb trendek
● A nettó jövedelmezőség a 2011-es szintről indulva az európai labdarúgásban hatéves fellendülési időszakot kezdett, hogy 2017-ben először érjen el pozitív jövedelmezőséget;
● A működési nyereség, amelyet a működési bevételek és a működési költségek különbségeként határozunk meg (amelynek fő tétele a személyi költségek), az elmúlt évtizedben is folyamatosan növekedtek;
● Ez különféle jövedelemforrásokból származó magasabb bevételeket, valamint a hatékonyabb költségkezelési gyakorlatok végrehajtását jelzi (elsősorban az UEFA pénzügyi fair play szabályzatának bevezetése 2011-ben);
● A működési nyereség és a nettó nyereség közötti különbség tovább rámutat a játékosok adás-vételének növekvő jelentőségére a klubok üzleti modelljeiben.
