BESZÁMOLÓ

Plenáris ülés, 2017. november 17., Brüsszel

2. rész

 

Mint ahogy az már számotokra is ismert, – a Hivatásos Labdarúgók Szervezetével karöltve – a Professional Footballers Agency dr. Horváth Zsolt vezetésével megkezdte működését és immáron több első, illetve másodosztályú labdarúgó karrierjét, valamint a futballhoz kapcsolódó tevékenységeit is segíti. Amint az a FIFPro brüsszeli konferenciáján is elhangzott, a játékos-közvetítői piac felhígulása miatt a játékosok különös körültekintése szükséges, hogy milyen képviselőre bízzák pályafutásuk alakulását. Egy-egy rosszul meghozott döntés karrierekbe kerülhet.
 

A PFAgency a képviseltjei érdekeinek legteljesebb és legtisztességesebb ellátásával párhuzamosan különös figyelmet fordít a nemzetkőzi normák naprakész betartására, amelyhez a FIFPro 60 tagszervezete által biztosított szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszer ad biztosítékot.
 

Mindemellett újra külön kihangsúlyozzuk, hogy ügynökségünk a hazai játékos-közvetítői piacon elsőként a labdarúgást is támogatja akként, hogy a minden egyes tranzakció után esetlegesen felmerült ügynöki jutalékból támogatja a nehezebb helyzetbe került futballisták megsegítésére létrejött Labdarúgó Segély Alapítványt. 
 

 

Elvi határozat a játékosügynöki tevékenység szabályozása tárgyában
 

Immár két éves múltra tekint vissza a FIFA új szabályozása a játékosügynökökre (újabban használatos elnevezés szerint ’intermediaries’ = /kb./ közreműködők) vonatkozóan. Ez a szabályozás számos minimumkövetelményt tartalmazott, amelyeket a tagországok szövetségei a legkülönfélébb módon vezettek be saját országukra nézve. 2016-tól kezdődően az európai Social Dialogue folyamat részeként megkezdődött a labdarúgás munkaerő piaci körülményeinek elemzése is, melyek közül elsőként a játékosügynökök szerepét és tevékenységét vizsgálták meg, a folyamatban részt vevő nemzetközi szervezetek tagsága körében végzett kutatáson keresztül. Ennek eredményét a mostani plenáris ülésen ismertették, mely szerint az új FIFA szabályozás nem ad kielégítő választ, megoldást számos lényeges kérdésre, problémára. Az egyes országokban a szabályozást anélkül vezették be, hogy annak során figyelembe vették volna a klubok illetve a játékosok szempontjait, érdekeit. Emellett az ügynökök közreműködésével zajló ügyletek pénzügyi folyamatai semmivel sem lettek áttekinthetőbbek, mint az új szabályozás megszületése előtt. Az ügynökök, ügynökségek száma jelentősen növekedett, miközben a tevékenységük színvonala nem feltétlenül követte ezt az emelkedést. Továbbra is fennálló probléma az ügynökök díjazására fordított pénzösszegek kiáramlása a labdarúgásból, amely – tekintve az ügynöki jutalékok még mindig aránytalanul magas mértékét – gazdaságilag is számottevő tényező. Egyes országokban az eltérő szabályozás még kedvezőbb piacot teremtett, így egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes régiók között. Mindeközben az adminisztrációs teher növekedett, ám ennek valódi haszna, pozitív hatása nem mutatkozott. Az ügynökökre nézve elsőre szigorúnak tűnő szabályozás valójában nem rendelkezik valódi kényszerítő erővel, a szankciók nem érik el a kívánt hatást, ráadásul számos előírás könnyen megkerülhető, kijátszható (így például még mindig nagy számban vannak olyan cégek/személyek, akik az előírt regisztráció nélkül végzik játékosügynöki tevékenységüket).
 

Mindezen negatív felismerések hatására a Social Dialogue folyamat résztvevői úgy határoztak, hogy egy hatékonyabb, fenntartható szabályozási keretet kell kidolgozni az ügynökök tevékenységének kontrolljára, a labdarúgás valamennyi résztvevője – így különösen a fiatalkorú játékosok, de ugyanígy a klubok, sőt maguk a játékosügynökök – érdekeinek védelme céljából.
 

A most elfogadott elvi határozat szerint egységes, harmonizált európai megközelítést kell követni az UEFA illetékességi területén történő, ügynökök közreműködésével zajló átigazolások ellenőrzése során, magas szakmai és etikai elvárások beépítésével. E rendszer részét képezné egyebek mellett:
 

- az ügynöki díjak mértékének méltányos és arányos maximalizálása;

- az ügyletek kapcsán az elszámoltathatóság, átláthatóság erősítése;

- hatékony szankciórendszer;

- a fiatalkorú játékosok érdekeinek védelme az ügynökökkel szemben;

- hatékony monitoring és ellenőrzési rendszer.
 

A Social Dialogue-ban részes partnerszervezetek egyetértenek abban, hogy amennyiben a fenti elveket követve sikerülne megreformálni az ügynöki rendszer szabályozását, azzal óriási lépést tennénk előre az átigazolási piac pénzmozgásainak hatékonyabb felügyelhetősége, átláthatósága irányában. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy a különböző hatóságok, így maga az Európai Unió is szerepet vállaljon ebben a folyamatban, a jogszerűtlen gyakorlatok kiszűrése útján, amelyeknek nem egyszer büntetőjogi vetülete is van (csalás, pénzmosás, korrupció stb.).
 

Az elkövetkező hónapokban az európai partnerszervezetek további elemzést fognak végezni annak feltérképezésére, hogy milyen konkrét szabályozási lépések, módosítások szükségesek a játékosügynöki tevékenységet illetően.

(Összeállításunk első része itt olvasható!)