A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Csányi Sándor a 2015–2016-os évad előkészületeiről tartott sajtótájékoztatót. A nagy médiaérdeklődés mellett lezajlott eseményen elhangzott, hogy legkésőbb 2017-re, de lehet hogy már a következő szezonban 12 csapatos lesz az élvonal létszáma. Első fokon öt klub (Győri ETO, Pécsi MFC, Kecskemét, Nyíregyháza, Lombard Pápa) nem kapta meg az NB I-es licencet. A Ligakupát nem rendezik meg, a sportfogadásból származó bevételek szétosztását pedig szigorú feltételekhez kötik – számolt be a történtekről az nso.hu.

Az már a sajtótájékoztató előtt kiderült, hogy a Kecskemét nem kapta meg az NB I-es licencet a következő szezonra.
Csányi Sándort meglepte a nagy médiaérdeklődés. Az elnök mellett Berzi Sándor alelnök, Vági Márton főtitkár, valamint két elnökségi tag, Török Gábor és Nyilasi Tibor is részt vett az eseményen.
Csányi elmondta, hogy az NB I-es kluboknál előforduló csődök és köztörvényes esetek állandóan aláássák mindazt a munkát, amelyet az MLSZ végez. Ezért a pénzügyi stabilitás megteremtése a cél, amelyet a költségek csökkentése, valamint a bevételek növelése révén szeretnének elérni. Utóbbinál jelentős segítség lesz a sportfogadás vagyoni értékű jogdíjbevételeinek az MLSZ-en keresztül a csapatokhoz történű eljuttatása. Mindez szigorú ellenőrzést követően jut el az NB I-es klubokhoz. A legfontosabb cél az átlátható és ésszerű gazdálkodás.
A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Csányi elképesztő adatokról beszélt: átlagban 41 fősek a csapatok keretei, ebből 32 a magyar és 9 a külföldi. A magyar játékosokra költött pénz 55 százaléka olyanokhoz kerül, akik nem játszanak, a külföldieknél ez a szám 58 százalék.
Az MLSZ célja, hogy a következő idényben több magyar játékos, fiatal labdarúgó lépjen pályára, hamarabb kerüljenek be a tehetségek a felnőttcsapatba, nagyobb verseny legyen az NB I-be kerülésért és a nemzetközi kupaporondon való indulásért, illetve kevesebb, de minőségibb játékos szerepeljen a magyar csapatokban.
 

Legkésőbb a 2017–2018-as idényig tizenkét csapatosra csökkentik az első osztály létszámát, de lehet, hogy már a következő szezon is ennyi csapattal indul el. A végeleges döntés attól függ, mely csapatok kapják meg a licencet.

Az Elsőfokú Licencadó Bizottság döntése értelmében öt első osztályú (Győri ETO, Pécsi MFC, Kecskemét, Nyíregyháza, Lombard Pápa) és egy második vonalbeli csapat (Putnok) nem kapott engedélyt az induláshoz a következő idényre. Csányi elmondta, aki végül nem kap licencet, az NB III-ban indulhat.

A másodfokú döntés május 26-án születhet meg. Ennek tükrében alakulhat ki az NB I következő szezonbeli létszáma, amely 16, 14 vagy akár már most 12 csapatos lehet. Páratlan létszám esetén feltöltik a mezőnyt (az NB II-ből), míg páros létszám esetén kevesebb csapat indul. Tizenkét csapatos bajnokság esetén háromszor tizenegy (azaz összesen 33) fordulót rendeznek meg, tizennégy együttes esetén kétszer tizenhárom (azaz összesen 26) fordulóból állna a bajnokság.

A Nemzeti Sport információi szerint a Nyíregyháza azért nem kapott licencet, mert a klub korábbi játékosa, Diego Balbinot feljelentette a klubot. Balbinot 2010-ben volt a csapat játékosa, feljelentette a FIFA-nál az együttest, mert tartozott neki. A klub honlapján megjelent hír szerint a jelenlegi tulajdonosa már rég átutalta a tartozás összegét, de az erről szóló igazolás még nem érkezett meg Brazíliából. A Szpari fellebbez, és május 26-ig beszerzi a játékostól a szükséges papírt, amely bizonyítja, hogy valóban kifizette az összeget.

A Ligakupa a következő szezonban nem indul el, a tartalékcsapatok az NB III-ban szerepelhetnek, de csak ebben az évben, és nem juthatnak fel a másodosztályba, az azt követő szezontól pedig már a megyei első osztályban indulhatnak. Nyilasi Tibor elnökségi tag a döntésről elmondta, hogy a klubok egyáltalán nem erőltették a sorozat folytatását, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, senkinek sem hiányzik majd a jövőben.

A Magyar Kupa küzdelmeibe a nemzetközi kupában induló csapatok a legjobb 32 között, minden más klub (az NB I-esek is) a főtábla első fordulójában kapcsolódik be.

Az NB I-es csapatok számára a legjelentősebb bevételi forrás a Szerencsejáték-pénz összege lesz, amely meghaladja a tévés pénzek összegét. Az MLSZ azokat a klubokat premizálja, ahol a külföldi játékosok száma nem haladja meg a hét főt a keretben, a pályán pedig a három főt. A hazai nevelésű, húsz év alatti játékosok közül jövőre minimum kettőnek a kezdőcsapatban kell lennie. Azok a csapatok, amelyek a nemzetközi kupákban szerepelnek, legfeljebb tíz nem hazai nevelésű futballistát foglalkoztathatnak, egyszerre a pályán pedig öt lehet – ebben az esetben részesülhetnek az új bevételi forrásból. Akár 300-400 millió forint is bejöhet ezen a csatornán, az ebből származó pénz a legtöbb NB I-es csapat számára jelentős tételnek minősül.

Szintén plusz forráshoz, nagyjából 150 millió forinthoz juthatnak az NB II-es csapatok, ha egyáltalán nem szerepeltetnek külföldi labdarúgót, és legalább egy 19 éven aluli magyart játszaniuk kell.

Az MLSZ elnöke – az OTP Bank vezérigazgatója – a Győri ETO FC-re vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: tudja, miként sikerült rendezni a klub köztartozásait, ezáltal legalább az NB III-as életben maradást biztosítani, de ez a banktitok kategóriájába esik, ezért nem mondhatja el.