Minden klub relatív függőséggel bír az alábbiakban részletezett egy vagy több bevételi forrástól. A koronavírus-válság hatásai ezekre a bevételi forrásokra országonként és a lehetséges újrakezdéstől függően eltérőek.
Magyarország az élvonal vonatkozásában viszonylag jó helyzetben van, hiszen a klubok a közvetítési díjak terén normatív alapon részesülnek az MLSZ és a televíziós társaság megállapodása szerinti bevételből. Ez egy előre kalkulált összeg, amit nem befolyásol a koronavírus-válság. Ugyanez elmondható a kereskedelmi bevételekről is. Egyedül a mérkőzésrendezés kapcsán merülhet fel a gazdasági eredmény csökkenése, ám a hazai nézőszámok ismeretében kijelenthető, hogy - a tízezres látogatottsággal rendelkező Ferencvárost kivéve - a klubok nem esnek el jelentősebb bevételi forrástól, hiszen a jellemzően háromezres látogatottság mellett és a rendezési költségek levonása után keletkező nyereség mértéke elhanyagolható (jellemzően a teljes büdzsé 2-3%-a).
KÖZVETÍTÉSI JOGDÍJAK
Ezen jogok eladásáról kollektív módon (bajnokság / szövetség szintjén) vagy maguk a klubok (például Portugália, Brazília esetében) tárgyalhatnak. A jogtulajdonosok által generált összeget ezután újraelosztják a versenyeken részt vevő csapatoknak. Az UEFA klubversenyekből (vagy más kontinentális szövetségek klubversenyeiből) származó bevételek szintén részét képezik a műsorszolgáltatás jövedelmének. A műsorszolgáltatásból származó jövedelem megoszlását a résztvevő csapatok között több kritérium alapján kell kiszámítani, mindegyik saját, súlyozott együtthatóval: egyenlő részarány, teljesítményalapú részesedés (pl. végső bajnoki helyezés), a sugárzott mérkőzések száma, stb.
KERESKEDELMI BEVÉTELEK
Ez a fajta jövedelem az egyes klubok által külön-külön generált bevételeket képviseli. Általában három alkategóriába sorolható: szponzorálás és reklámozás (például pólószponzor, felszerelés-beszállító), értékesítés (például licenc, kiskereskedelem) és egyéb kereskedelmi tevékenységek (pl. rendezvények, futballiskolai hálózatok, egyéb partnerségi megállapodások). A partnermárkák a kluboknak kompenzálják a klub marketing- és szellemi tulajdonjogát, valamint egyéb eszközöket. Ezek a szerződések többnyire többéves (egy-öt évre szólnak), fix és változó összetevőkkel. A változók között szerepelnek a klub sportteljesítményén alapuló bónuszok (például promóció) vagy a média / digitális célok elérése (például a közösségi média). A fizetési feltételek az egyes szerződésekre jellemzőek, de általában néhány részletben kerülnek kifizetésre, az üzlet teljes értékétől, időtartamától és az adott üzleti feltételektől függően.
MÉRKŐZÉSRENDEZÉS
Az összes bevételt magában foglalja, ami a labdarúgó-mérkőzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban keletkezik. Három alkategóriára bontható: általános jegyértékesítés (beleértve az éves bérlet-értékesítést is), vendéglátás / VIP prémium értékesítés és egyéb kereskedelmi megállapodások a mérkőzések szervezésében részt vevő harmadik felekkel működő vállalatokkal. A meccsnapi bevétel tehát a klub által a otthoni stadionban játszott otthoni mérkőzések számának, a nézőszámnak és az átlagos jegyáraknak a szorzata. Sok klub a közelmúltban építette ki a VIP-rendszerét, hogy növelje ezen alkategória bevételeit, mivel ezeket a jegyeket sokkal magasabb áron lehet értékesíteni.
JÁTÉKOSTRANSZFEREK (a FIFPRO-tanulmány nem vette figyelembe)
A játékosátadások egyenlege egy futballiparra jellemző mutató, amely tükrözi a klubok teljesítményét a játékosok adásvétele területén. Technikai szempontból a következő négy mutató összege alapján számítják ki: (+/-) A játékosok eladási nyeresége / vesztesége, (+/-) A kölcsönzött játékosok bevételei / költségei, (-) amortizáció, és (-) Értékvesztés.