A Nemzeti Sport csütörtökön megjelent elemzése a koronavírus sportgazdaságra gyakorolt hatását járta körül.
Lapszemle.


Nemzeti Sport:
Milliárdos károkat szenved el a világfutball a koronavírus miatt

Betegség a sportgazdaságban: rendkívül súlyos károk érik a labdarúgóklubokat, és a közgazdász szerint egyelőre csak kivárásra lehet játszani.

A Kínából 2019 végén indult, immár szinte az egész világon elterjedt koronavírus-járvány miatt a legtöbb sporteseményt törölték vagy elhalasztották. A futballbajnokságok néhány kivételével szünetelnek, az UEFA a nyári Európa-bajnokságot 2021-re tolta, a tokiói olimpia megrendezése is kétséges. A sportszervezetek és klubok bizonytalan helyzetbe kerültek, a járvány tetőzéséig abban is maradnak. Mérkőzések nélkül a bevételek jelentős hányadától elesnek a csapatok és a sportolók, a kompenzációra pedig rendkívül korlátoltak a lehetőségek. Közgazdász segítségével utánajártunk, milyen hatása van a világjárvánnyá nyilvánított koronavírusnak a sportgazdaságra.

INGADOZÓ MUNKAHELYEK: ŐRÖK, EDZŐK, ORVOSOK

A sport a szórakoztató iparág egyik legfontosabb alappillérévé vált az elmúlt évtizedekben – olyannyira, hogy Magyarországon a kormány nemzetstratégiai ágazattá nyilvánította. Rengeteg munkahelyet teremtenek a sportesemények: a biztonsági őrtől és a pénztárostól kezdve a pályamunkáson át az edzőkig és orvosi stábokig, nem beszélve a sporthoz köthető kiszolgáló egységek (turizmus, vendéglátás) forgalmáról. Példaként nézzük meg Spanyolországot – a koronavírus-járvány egyik európai gócpontját –, ahol a La Liga adatai szerint 200 ezer munkahely kötődik a labdarúgáshoz, az ország GDP-jének 1.4 százalékát adja a sport.

A klubok bevételének jelentős hányada a jegyeladásokból, a mérkőzésnapi költésekből, a televíziós jogdíjakból és a szponzorációs szerződésekből áll össze. Skócia egyik legnagyobb futballcsapata, a Rangers 2018–2019-es pénzügyi jelentése szerint a klub bevételének 60 százalékát képezte a jegyeladás és a meccsnapokon befolyt összeg. A Premier League a hátralévő mérkőzések törlésével ligaszinten több mint egymilliárd eurót veszíthet (részletes kalkuláció keretes írásunkban), a tengerentúli kosárlabdaliga, az NBA pedig a New York Times kalkulációja szerint 9 milliárd dollárt. Az egyéni sportolók, akik versenyenként veszik fel fizetésüket, szintén jelentős bevételkieséssel kalkulálnak. LeBron James, a Los Angeles Lakers sztárja 400 ezer dollártól esik el minden egyes elhalasztott NBA-mérkőzéssel.

A koronavírus-járvány terjedése miatt a rendszer egyik hétről a másikra megállt: a bajnokságokat felfüggesztették, így a sportegyesületek bevételei jelentős mértékben elapadtak. A sporthoz köthető dolgozók jelentős hányada maradt munka nélkül átmenetileg, és rengeteg a megválaszolatlan kérdés egyelőre. A klubok a kényszerszünetben is ugyanúgy fizetik a sportolókat? És az alkalmazottakat, akinek nincs munkájuk jelenleg? Mi lesz a televíziós jogdíjakkal? Mi lesz a reklámszerződésekkel? Az egyenletben még sok az ismeretlen, de Szabados Gábor sportközgadásszal próbáltunk megfejtéseket keresni. Először is arra, mi lesz a fizetésekkel, amik a modern sportban – különösen a labdarúgásban – a klubok kiadásának jelentős részét kiteszik.

„Egyedi döntést kell hozniuk az egyesületeknek, mert erre senki sem gondolt valószínűleg, ilyen záradék nincs a szerződésekben – mondta a Nemzeti Sport kérdésére Szabados Gábor. – Azt sem tartom kizártnak, hogy minden alkalmazott-tal külön-külön kell dűlőre jutni. Amerikában vannak kollektív szerződések, ott ez megoldja, mert mindenkire vonatkozik, de Európában ilyen nincsen. A klubok a fontos és kevésbé fontos játékosok között különbséget tehetnek. Nyilvánvaló, hogy minden egyesületnek feszes a költségvetése, a legnagyobb kiadási tétel a játékosok bére. Az, hogy nem kell meccsekre utazni, nem kompenzálja azt a kiesést, amit elszenvednek. Egyelőre kivárnak a klubok, mást nem tudnak tenni.”

A várható recesszió miatt nem kizárt, hogy több sportegyesület csődközeli állapotba kerülhet. A nagyobb klubok ugyan nagyobb összegektől esnek el, de a kisebb csapatok számára arányaiban érzékenyebb a veszteség, hiszen a költségvetésük sokkal feszesebb. Az angol harmadosztályú Southend United például úgy kalkulál, hogy a hátralévő öt hazai mérkőzés elmaradása 450 ezer font kiesést jelent, ugyanis a ligában a két legnagyobb szurkolói bázisú ellenfelet fogadták volna, a Sunderlandet és a Portsmouth-t. Az angol liga csütörtökön bejelentette, hogy 50 milliós támogatást nyújt az alacsonyabb osztályú egyesületeknek – ez mentőövként jöhet több csapatnak. Sok esetben egy klub működése azon múlik, hogy tulajdonosának vállalkozása mennyire sikeres – ha az üzlet nem megy, akkor a klubnál is anyagi problémák adódnak. Az előttünk álló időszakban kiderül, hány klubot menedzselnek megfelelően Európában.

„A kisebb alakulatokat jobban érinti a járvány miatti szünet, még akkor is, ha a nagyobbaknak a jegyértékesítésből arányosan nagyobb a bevételük, hiszen nem annyira feszes a költségvetésük – folytatta a sportközgadász. – Online merchandisingból többet vissza tudnak hozni, a szponzorokkal szemben is jobb az alkupozíciójuk, ezek miatt azt gondolom, hogy a nagyobb klubok jobban át tudják vészelni ezt az időszakot.”

NAGY KLUB, KISEBB GOND, KIS KLUB – ÓRIÁSI GOND...

Az európai topligákat április elejéig függesztették fel egyelőre, az UEFA határozatlan időre szünetelteti a Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát. Ugyanakkora folytatás kérdéses, a járvány lecsengésétől függően akár hetek, hónapok múlva várható. Teóriák már születtek a nemzetközi sportsajtóban a ligák befejezéséről: rájátszásról, minitornáról is lehetett olvasni az elmúlt napokban, de az sem kizárt, hogy saját hatáskörükben a szervezetek úgy döntenek, hogy lefújják a bajnokságot, és kihirdetik a végeredményt a félbeszakítás előtti állapot alapján. Ez utóbbi intézkedés valószínűleg heves vitákat fog generálni, hiszen több helyen rendkívül szoros a bajnoki címért folytatott versenyfutás, a kiesés-feljutás kérdése pedig óriási összegekről dönthet. Ezt jól szemlélteti, hogy a Premier League-ben egy idény alatt 100 millió fontot is megkeres egy csapat csak a televíziós jogdíjakból (függően attól, hány mérkőzését tűzik képernyőre), míg az angol másodosztályban, a Championshipben csak 5-10 millió fontot. Mi történik akkor, ha nem folytatódnak a bajnokságok, és nem hirdetnek bajnokot, mint például a második világháború kitörése után?

„Annyiban más most a helyzet, hogy döntést kell hozni, melyik csapat induljon a Bajnokok Ligájában, és melyik a bajnok jogán, hiszen a kalapbeosztást is el kell készítenie az UEFA-nak. A legkevésbé valószínű, hogy törölnek mindent. A rájátszás egy reális lehetőségnek tűnik, a Premier League mondhatja azt, hogy a Liverpool bajnok, mert annyi az előnye – ezt minden ligának saját hatáskörében kell meghatároznia, és úgy vélem, mindenhol meg is fogják tenni ezt. Azt sem tartom kizártnak, hogy itt is egymást kezdik el majd másolni a különböző szervezetek. A járványhelyzet is befolyásolja ezt, Olaszországban valószínűleg máshogy kezelik majd a sportot is, mint mondjuk Angliában.”

A nemzetközi futballban az átigazolási időszak – különösen a nyári – szinte ugyanolyan fontossá vált, és ugyanolyan érdeklődés övezi, mint a mérkőzéseket. Egyelőre azonban sok a kérdőjel itt is. Mi lesz a lejáró szerződésekkel? Az idény végéig tartó kontraktusok június 30-án kifutnak – de mi van akkor, ha a halasztott mérkőzéseket csak nyáron tudják pótolni? Ezek a játékosok akkor már nem léphetnek pályára?

„Elképzelhetőnek tartom, hogy a FIFA úgy dönt, meghosszabbítja a szerződéseket – vázolt fel egy alternatívát Szabados Gábor. – Ha lesz átigazolási időszak a nyáron, mert egyelőre ez sem biztos, teljesen más lesz, mint amihez az elmúlt években hozzászokhattunk. Jóval kisebb összegek fognak gazdát cserélni, hiszen a klubok bevétele jelentősen csökkent. Ha nyárig minden visszaáll a régi kerékvágásba, akkor lehet, hogy lesznek nagyobb transzferek, de valószínűleg nem fognak rekordok születni. Ha nyáron vagy legkésőbb ősszel tetőzik a járvány, akkor a jövő nyári átigazolási időszak már újra a megszokott lehet. Ha a FIFA kitolja a szerződések végét, akkor legalább a lejáró kontraktussal rendelkező játékosokért kaphatnak kisebb-nagyobb átigazolási díjat a klubok. Nagy kérdés, hogy a nemzetközi szövetség hoz-e ilyen döntést, mert ez nagyban átírhatja a dolgokat.”

Mi jelenthet kiutat? Mibe kapaszkodhatnak a csapatok a kialakult helyzetben? Sok egyesület rendelkezik krízishelyzet esetére biztosítással, ami némi anyagi fedezetet ad. Mit csinál egy biztosító, ha egyszerre tömegesen fordulnak hozzá? A válaszokra alighanem heteket, hónapokat kell várnunk, de a sportegyesületek ezt nem tehetik meg.

„Sok eszköz nincs a klubok kezében. A biztosítás segíthet, de egyelőre a kivárás a legtöbb, amit tehetnek. A játékosok fizetésével lehet spórolni a legtöbbet – tette hozzá Szabados Gábor. – A legmagasabban kereső játékos elengedése? Jelenleg bármi elképzelhető, nyilván most nem lehet senkit elengedni, mert nincs hová mennie, de a szerződés felbontása egy megoldás lehet, és a nyáron új klubot kereshet az adott játékos. Arra már láttunk példát, hogy mi van akkor, ha egy klub csődközeli állapotba kerül, akkor ez egy megoldás. Biztos vagyok benne, hogy lesznek ilyen csapatok, főleg alacsonyabb osztályokban, de nem gondolom, hogy ez tömeges megoldás lenne.”

A sportvilág ezúttal is összefogott, és egy emberként igyekszik segítséget nyújtani. Az olasz Internazionale tulajdonosa 500 ezer eurót és 300 ezer orvosi maszkot ajánlott fel, az adományok pedig sorban érkeznek a Serie A-tól kezdve a Premier League-en át az NBA-ig.