A topligák vezető klubjai 500-600 millió euróból, a közepes és kisebb csapatok ennek harmadásból, negyedéből (125-200 millió euróból) gazdálkodnak. Hozzájuk képest nálunk mind összegszerűségében, mind a hatásait tekintve másként jelentkeztek a pandémia hatásai.
A koronavírus gazdasági hatásait elemző tanulmány a magyar NB I-et a negyedik "kalapba" (D-klaszter) sorolja.
A D-klaszter a C-klaszterhez hasonlóan szintén a középszintű piacot képvisel a globális futballiparban, de a skála alsó régiójában. Ezért az átlagos klubbevétel szignifikánsan alacsonyabb, mint a C-kategória bajnokságaiban, és egy-egy klub éves költségvetése jellemzően 2–8 millió euró között mozog.
Az egyes klubkategóriák átlagos működési bevételei a következők:
• topklubok: 8 - 20 millió euró;
• kis klubok: 2 - 5 millió euró.
A bajnokság rendkívül nagy mértékben függ a kereskedelmi bevételektől, és viszonylag nagy mértékben függ a nemzetközi klubversenyektől. A mérkőzésnapi bevételek és a közvetítési díjbevétel nagyon alacsony.
a D-klaszter bajnokságaiban két bevételi forrástól nagymértékben függ a klubok büdzséje: az UEFA-sorozatok díjalapjától és a kereskedelmi jövedelmektől. A nemzetközi kupákban való részvétel az egyetlen reális lehetőség az érintett klubok számára, hogy számottevő mértékben növelni tudják bevételeiket. Ez a szegmens biztosíthatja a legerősebb klubok számára, hogy pénzügyi szempontból túlteljesítsék hazai versenytársaikat.
A D-bajnokságok átlagos csapatainak klubbevétele kb. 3 és 5 millió euró között mozog, amelyek behatárolják lehetőségeiket, így elmaradnak a nemzetközi kupában érdekelt kluboktól.
A bajnokság bruttó transzferes jövedelme és a jövedelem aránya messze a legmagasabb a figyelembe vett bajnokságban szereplő minták között. Ez tükrözi a D-klaszter klubjainak a játékoskereskedelmi tevékenységektől való jelentős függőségét a nemzeti futballpiac kis méretének és a bajnokság korlátozott gazdasági vonzerejének ellensúlyozása érdekében.
Európa-szerte, mivel az átigazolási díjak folyamatosan emelkednek, sok közepes és kis piacról működő klub alkalmazza ezt a módszert a profitszerzéshez és a gazdasági fejlődéshez.
Noha ez a stratégia, ha jól alkalmazzák, valóban képes árbevételt generálni, ám a transzferpiac természeténél fogva bizonyos mértékű kockázatot is jelent (volatilitás, egy vagy két játékos tranzakcióitól való függés, ügynökök szerepe, stb.). Ez különösen igaz a folyamatban lévő koronavírus- válság kapcsán, mivel az a transzferek díjaira várhatóan negatív hatással lesz a közeljövőben.
A topcsapatok átlagos személyzeti költségei 10 millió eurót tettek ki a 2017/18-as idényben. Összehasonlításképpen: a kis csapatok „csak” 4 millió eurót költenek személyi kiadásokra.
Az idény mérkőzéseit lejátszó D-klaszteres bajnokságok helyzete
A játékosok szempontjából a legjobb forgatókönyv, ha az egészségügyi helyzet lehetővé teszi a 2019/2020-as idény befejező szakaszának megrendezését. a FIFPRO-tanulmány ebben a szegmensben zárt kapus bajnoki mérkőzésekkel számol. Ehhez képest a magyar gyakorlat - rendhagyó módon - a nézők korlátozott beengedésével operál. Mivel az eleve nem túlzottan belépőjegy-centrikus gazdasági hatásmechanizmust kevéssé érinti ez a változás, így a csekély meccsnapi bevételt nem tekintjük külön releváns gazdasági tényezőnek.
A piac biztonságos visszatérése és a bajnokság befejezése tehát e piac abszolút prioritása gazdasági és foglalkoztatási szempontból. A pénzügyi hatás azonban relatív értelemben kisebb, mint más (A-, B-, C-klaszter) piacokon.
A relatíve alacsony összes bevétel, valamint a mérkőzésnapi és a műsorszórásból származó bevétel alacsony relevanciája relatív értelemben bizonyos ellenállóképességet biztosít a válság gazdasági hatásaival szemben. A futballpar globális gazdasági visszaesése azonban a jövőben mégis befolyásolhatja a kereskedelmi bevételeket, ezért hosszú távon destabilizálják ezt a piacot is.
Az NB I esetében is érvényes elemzés szerint a klubok legmagasabb becsült vesztesége: 0,6 millió euró lehet, ami a kisebb klubok esetében 0,1 millió euró. Ez a veszteség nem jelentős a nagyobb futballpiacokéhoz képest.
A játékosok szempontjából a zárt kapuk mögött (Magyarországon: korlátozott nézőszámokkal) zajló bajnoki mérkőzések alapvető kihívásai az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatosak. A bajnokság ilyen módon való befejezése lehetővé teszi a bajnokság csapatai és játékosai számára, hogy
abszolút minimumon tartsák a veszteségeket.
Cikksorozatunk korábbi részei:
[ I.]
[ II.]
[ III.]
[ IV.]
[ V.]
