A fenti négy tárgykör közül a feltételrendszer és fenntarthatóság tematikája kapcsolható leginkább a hivatásos labdarúgókhoz. Ezen szekció keretén belül elsõ ízben a professzionális futball pénzügyeirõl esett szó. Garancsi István, a Videoton tulajdonosa elõadása során ismertette a Fehérváron elvégzett munkát és a klubnál végbevitt fejlesztéseket. A fehérvári tulajdonos üzleti alapon közelíti meg a csapat vezetését, mûködtetését, hosszú távú befektetésként tekint a Videotonra. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy hiába a jól felépített stratégia, pénzt a magyar labdarúgásból jelenleg nem lehet és nem is szabad kivenni. Mindenáron bõvülnie kell a finanszírozásnak, mert a mindennapi pénzügyi problémák játékosok, edzõk elismertsége sok esetben nem elégséges, ezen feltétel biztosítása nélkül a célkitûzések viszont nem valósulhatnak meg. Több közösségi és videómegosztó oldalon jelen vannak, ezzel is próbálják a szurkolókat visszaszerezni, ami által nõ a bevétel, így növekszik a szakmai színvonal emelésének esélye.

Szó esett továbbá a labdarúgás, a profi futball alulfinanszírozásáról, a sportszervezetek finanszírozhatatlanságáról. A Budapest Honvéd tulajdonosa szerint egy átlagos klub fenntartásához több mint ötszázmillió forint szükséges. A tévéközvetítésekbõl százmillió, jegybevételbõl 30 millió, merchandisingbõl csupán egymillió forint bevétel származik. A fõvárosban sajnos az önkormányzatok nem nyújtanak támogatást. Létkérdés tehát a multi szponzorok bevonása a labdarúgásba, mint erre példa a MOL, az OTP valamint az Audi. Emellett növelni kell a televíziós bevételeket. Ahhoz, hogy a labdarúgásba érdemes legyen befektetni, a játékosokkal közösen a sportteljesítménynek, gondolkodásmódnak, vélekedésnek, értékeknek a váltása szükségszerû, csak így érhetõ el a profi labdarúgás megreformálása - folytatta beszámolóját dr. Bajúsz Endre (fotónkon).

A futballakadémiák és játékos-ügynökök szekció megbeszélésen Gellei Imre a környezõ országokban mûködõ akadémiák mûködését ismertette. Állami támogatással Csehországban 80 labdarúgó-akadémia mûködik. Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban is állami támogatással nevelik a profi játékosokat. Magyarországon a parlament által már jóváhagyott, az EU jóváhagyása alatt álló törvénymódosítástól várható az akadémiák felszereltségének, játékosok képzéséhez elengedhetetlen körülmények megteremtése, amely a társasági adó terhére valósulna meg. Ezen felül az állam különbözõ címeken plusz pénzforrásokat rendel a jövõben az utánpótlásképzés támogatására.

Halmai Gábor az új Bozsik-program újraindítását emelte ki, ezen felül az állam segítségét várja az akadémiák fenntartásához. Jelenleg egy akadémia sem tudja magát fenntartani a játékosok eladásból. A külföldi sztárcsapatok nem hajlandók megfelelõ összeget fizetni az akadémiákon nevelt játékosért. Elõször elvárják, hogy a megvásárolt játékos a nívósabb bajnokságban bizonyítson. Csupán ezután készek nagyobb összeget fizetni a nevelõegyesületnek, akadémiának. Az Illés Akadémia költségvetése körülbelül 200 millió forint, míg egy ausztriai akadémia több mint kétmillió államilag biztosított euróból gazdálkodik. De nem ez az egyedüli különbség, a legnagyobb eltérés a labdarúgók mentalitásában, "szenvedélyében" mutatkozik meg.

Problémaként merült fel, hogy az akadémiákról kikerülõ fiatal mellõzött játékosok, azok, akik nem férnek be a felnõtt csapatba, játéklehetõség nélkül maradnak. Az MLSZ vizsgálja annak lehetõségét, hogy szezon közben kölcsönben játszhassanak más csapatban, akár azonos, akár más csapatban. Szervezetünk évek óta bevett gyakorlata alapján az MLSZ tervezi a draft-rendszer bevezetését a szerzõdésen kívüli játékosok számára. A klubok, ügynökök jelenléte elõsegítheti a játékosok átigazolását más sportszervezethez.  Így megoldódhatna a 19 éves játékosok feltorlódása az akadémiákon.
További probléma a fiatal tehetségek megtartásával kapcsolatban merült fel. Az akadémiákon nevelkedõ játékosok többsége amatõr sportolói sportszerzõdéssel rendelkezik. Azonban a külföldre igazolástól ez nem védi meg a klubokat, hiszen a külföldön csupán a profi szerzõdést fogadható el. Egyedüli megoldást az akadémistákkal kötött munkaszerzõdés jelent, melyet 16 éves kor alatt is köthet a játékos a gyámhatóság engedélyével, valamint a törvényes képviselõ beleegyezésével.

A játékos ügynökökkel szemben olyan elvárás fogalmazódott meg, hogy elõször ki kell várni, amíg a játékos elsõként bizonyít az NBI-ben és ezután segítsék szerzõdéshez juttatni erõsebb bajnokságban szereplõ egyesületekhez.

Infrastruktúra témában a következõ három év legnagyobb feladata olyan labdarúgópályák kialakítása lesz, amelyek az UEFA standard elõírásoknak megfelelnek. Emellett kiépül majd az akadémiák országos hálózata, és továbbfejlõdik a Telki Edzõközpont. A kiemelt konkrét célok között szerepel a 2015-ös U21-es Európa-bajnokság megrendezése, 500 labdarúgópálya megépítése, Bajnokok Ligája-döntõ rendezése, illetve az új Nemzeti Puskás Ferenc Labdarúgó Stadion felépítése, amely a „magyar labdarúgás otthona” lesz. A gyermekpályák létestése és az új nemzeti stadion felépítése egyaránt fontos cél, párhuzamosan kell foglalkozni mindkét területtel.

A magyar labdarúgás „szezonális jellegét” a létesítmények megfelelõ korszerûsítésével le lehet küzdeni. Tervek szerint három éven belül fûthetõ pályák épülnek, és ezzel megoldható lesz a folyamatos játéklehetõség. Büszkék vagyunk arra, hogy szervezetünk a téli utánpótlás-tornájával felhívta a figyelmet a folytonosság, a játékban maradás szükségességére.

Dénes Ferenc a pénzügyi átláthatóság tárgykörben kifejtette, átlátható, fenntartható és hatékony gazdálkodás kell.  Az átláthatósághoz nyitottság, a felelõsség, az elszámoltathatóság szükséges. Tulajdonosok szempontjából a felelõsség vállalása a legfontosabb. Erõs klubtulajdonosokra van szükség, ez pedig egyértelmûsíti, hogy ezzel szemben pedig erõs játékos-érdekvédelemre (HLSZ). Különösen fontos, hogy a klubok megkössék játékosaikkal az új, EKHO-s szerzõdéseket.

Radnai Károly az új Társasági adókedvezmény igénybevételérõl szólt. Véleménye szerint még az idén igényelheti az új adókedvezményeket a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a vízilabda, valamint a jégkorong. Ezeken belül a szövetségek, klubcsapatok, utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok pályázhatnak rá. Az ismert kormányzati szándékok, illetve várakozások szerint ezen az úton közel 10-15 milliárd forint többletforrás kerülhet a hazai labdarúgásba (évente). A bekerülési csatornák az NB I-es és NB II-es klubok, a labdarúgó-szövetség, és utánpótlásképzésre szervezõdõ alapítványok. A kormány szándéka világos ezzel a forrással: alapvetõen a régóta elhanyagolt utánpótlásképzést és fejlesztéseket kívánja ezzel a lehetõséggel támogatni.  A konkrét visszatérítések: személyi jellegû ráfordítások 50% (kivéve játékos fizetések), tárgyi eszközök felújítása, beruházása 80%, utánpótlás-nevelés költségei 100%. Háromfordulós szigorított 20 fõs ellenõrzési rendszerrel mûködhet majd a tervek szerint a modell. Maximum 500 millió forint vehetõ igénybe, 20 millió forint felett könyvvizsgáló hitelesítése szükséges.

Befejezésképpen a fórumon elhangzott, hogy az MLSZ március elején elkészít egy stratégiai anyagot, amelyet szakemberek állítanak elõ, többek között a Fórumon elhangzott tapasztalatok segítségével. A stratégiai anyag a 2011-2020-as idõszakot kívánja felölelni. Ebben megfogalmazódnak a célok, módszerek, valamint az is, hogy mindezt mibõl finanszírozzák. Mindent egybevetve, a hétfõi fórum nagyon jó kezdeményezés volt, amely sokat segített a magyar labdarúgás ügyének, megítélésének.