Honlapunkon rendszeresen beszámolunk a játékosok egészségével kapcsolatos hírekről, újdonságokról. Természetesen kiemelten foglalkozunk a fejsérülések veszélyeivel (legutóbbi írásunk itt olvasható) - ezúttal is az agyrázkódásról lesz szó.
Az agyrázkódás veszélyével járó fejsérülések felismerése és kezelése a labdarúgásban
A nemzetközi labdarúgás (és egyéb sportágak) kapcsán a szakértők régóta központi témaként foglalkoznak a sportban bekövetkező fejsérülések egészségügyi kockázataival, kiemelten az agyrázkódás veszélyeivel, felismerésének és kezelésének követendő gyakorlataival. A témának aktualitást ad, hogy a kiemelt nemzetközi sporteseményeken, köztük nagy arányban a labdarúgó mérkőzéseken gyakorinak mondhatók az olyan ütközések, melynek során valamelyik játékos feje nagyobb erejű ütést kap, és ennek következtében a sportoló rövidebb-hosszabb időre részben vagy egészben elveszíti az eszméletét.
Az agyrázkódás gyanúját felvető fejsérülések körültekintő, szakszerű kezelése a probléma felismerésével kezdődik, vagyis hogy a mérkőzésen jelen lévő orvosi stáb megalapozottan foglaljon állást abban a kérdésben, hogy a sérülés súlyossága lehetővé teszi-e hogy a játékos folytassa a mérkőzést (miközben a gyakorlati tapasztalatok szerint maga az érintett legtöbbször - a felfokozott adrenalinszint miatt - képtelen reálisan felmérni, hogy képes-e folytatni a játékot, sőt esetenként annak ellenére ragaszkodik a pályára való visszatéréshez, hogy az orvosilag nyilvánvalóan ellenjavallott). A legújabb kutatások megállapítása szerint legalább 10 percig tartó teszt elvégzése szükséges annak megalapozott megállapításához, hogy a fejsérülés jellege és hatása lehetővé teszik-e az adott mérkőzés folytatását a sportoló számára. Nem nehéz visszaemlékezni olyan esetekre a közelmúlt futballmérkőzésein, amikor ennek a tesztnek az elvégzése elmaradt, és a játékost rövid ápolást, frissítést követően visszaengedték a pályára, noha állapota alapján ez nyilvánvaló felelőtlenség volt.
A nemzetközi játékosszervezet, a FIFPro jelenleg az európai ligákat tömörítő nemzetközi szövetséggel (European Leagues) tárgyal egy együttműködési megállapodás aláírásáról (erre várhatóan 2019 őszén kerül sor), amelynek központi eleme a fentiek szem előtt tartásával az lesz, hogy a ligák csapatai kötelezzék magukat a megfelelő mélységű orvosi vizsgálat elvégzésére a fejsérülések esetében (10 perces teszt), továbbá hogy az agyrázódással járó sérülést követően az orvosilag indokolt gyógyulási időt feltétlenül tartsák be, várják ki a játékos visszatérését megelőzően. Utóbbi tekintetében az orvosszakértők egyetértenek abban, hogy az élsportolók agyrázkódást követő visszatérését egy több lépcsőfokból, fokozatból álló rehabilitációs folyamat kell hogy megelőzze, melynek során az alábbi lépcsőfokok között a sportolónak legalább 24 órát kell tünetmentesen eltöltenie.
1. A mozgás, aktivitás teljes mellőzése
2. Könnyű, átmozgató jellegű mozgás (séta, kocogás, úszás)
3. Sportágspecifikus mozgásforma (labdarúgók esetében futás)
4. Sportágspecifikus non-kontakt mozgások (passzgyakorlatok, kapuralövés stb.)
5. Kontakt jellegű mozgásokat is tartalmazó, teljes értékű edzés
6. Mérkőzés („Back in the game”)
Az együttműködési megállapodás keretében ezen kívül azt is rögzítenék, hogy az agyrázkódásos sérülések megfelelő kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges az érintettek – játékosok, orvosi stáb, csapatvezetés, játékvezetők – kötelező jellegű részletes felkészítése, képzése, valamint az előírásokat megszegő klubok következetes szankcionálása. A szabályok betartását egy független audit testület vizsgálná a jövőben. A sporteseményeken ezen felül külön videóelemzési / visszajátszási lehetőség illetve független orvosszakértő biztosításával lehetne még tovább fejleszteni a fejsérülések szakszerű ellátásának színvonalát, ehhez persze a legtöbb klub háza táján jelenleg nem adottak a feltételek. Érdekes felvetés illetve javaslat, hogy annak érdekében hogy a fejsérülést szenvedő játékost azonnal, a pálya szélén, kellő alapossággal kivizsgálhassa az orvosi stáb – ahogy fentebb említettük, ennek időigénye legalább 10 perc -, ugyanakkor a sérült játékos csapata ebből eredően ne kerüljön (ember)hátrányba, legyen lehetőség akár ideiglenes cserére is, vagyis akár csak arra az időre is lehessen új játékost becserélni, amíg a sérült játékost vizsgálják/ápolják, aki ezt követően – amennyiben orvosilag ez engedélyezhető – visszatérhetne a pályára, amennyiben a vezetőedző így dönt.
