2018. november 23-án Brüsszelben került sor az európai labdarúgás érdekegyeztetési folyamatának soron következő plenáris ülésére. Az eseményen a Hivatásos Labdarúgók Szervezetét dr. Erdős Dániel képviselte.

Kétrészes sorozatunk második felében többek között a labdarúgók túlterhelésének egészségügyi kockázataival és a fiatal játékosok érdekvédelmével kapcsolatos információkról esik szó (az első rész itt olvasható).
 

BESZÁMOLÓ (II.)

Az ülés napirendjén szerepet kapott a labdarúgók egészégére gyakorolt káros hatásokkal kapcsolatos széles körű kutatás eredményeinek bemutatása a FIFPro képviselői által. E témakört egyébként az UEFA Orvosi Szabályzata is taglalja, előírva egyebek mellett a játékosok kötelező időközönkénti orvosi vizsgálatát, valamint a játékvezetők, mérkőzésellenőrök, szakmai stáb vonatkozásában is egészségügyi minimumkövetelményeket határoz meg. Ennél is tovább megy az UEFA versenyszabályzata, előírva, hogy a hivatalos UEFA mérkőzéseken a csapatoknak kötelező a kispadon helyet foglaló orvost foglalkoztatniuk a mérkőzés ideje alatt, amelynek hiányában a mérkőzés nem kezdődhet meg.

A FIFPro ez alkalommal is kihangsúlyozta, hogy a szélsőségesen nagy mérkőzésterhelés bizonyítottan káros egészségi hatásokat gyakorol a játékosok szervezetére. A problémát a regenerálódás időszak lerövidülése okozza, amelyet tetéznek az utazással, repüléssel eltöltött órák is, amely alatt a játékos ugyancsak nem képes kipihenni magát. A labdarúgók körében végzett reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy amennyiben a játékos két mérkőzés között kevesebb, mint 3 napot pihenhet, az egyértelműen romló teljesítményt eredményez, míg legalább 4 nap pihenés szükséges ahhoz, hogy a sérülési kockázat ne növekedjen. Ha tehát egy játékos egy héten két meccset játszik, legfeljebb 3-4 napos időközzel, az mindenképpen növeli a sérülés veszélyét, valamint hosszú távon az elért eredményeken is meglátszik. Kiemelt fontosságú lenne, hogy a labdarúgók szezon közben (a téli időszakban) legalább 8-10 napot, míg a nyári szünetben legalább 4-6 hetet pihenhessenek egybefüggően, ez azonban képtelenség azon játékosok esetében, akik nyaranta válogatott tornákon is szerepelnek, legalább minden második évben.

A kérdőív kitöltőinek csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy túlzottan nagy meccsterhelésnek vannak kitéve, és ez negatívan hat a teljesítményükre, továbbá hogy nem elégséges a pihenésre fordítható idő, sőt a klub szakmai stábja sem tesz meg mindent a megfelelő regeneráció elősegítése érdekében (pl. rotálás). A hosszú távú repülőutak negatív hatásai tekintetében még magasabb volt az ezt alátámasztó válaszok aránya.

A káros egészségi hatásokkal kapcsolatos kérdőívet a ligákat tömörítő szervezet is körbe küldte tagjai között, és a visszajelzések hasonló eredményeket hoztak, kiemelve, hogy a jelzett káros hatások elsősorban az európai élklubok játékosait érintik, hiszen ők azok, akik szélsőséges meccsterhelésnek lehetnek kitéve a nemzetközi kupaküzdelmek illetve a válogatott mérkőzések miatt. Az európai klubszövetségre ebben a kérdésben is kulcsszerep hárul, hiszen a klubok véleményét értelemszerűen minden évben kikérik a nemzetközi mérkőzésnaptár összeállításakor.

Napirendi pontként szerepelt továbbá a klubok belső fegyelmi szabályozásának gyakorlata, amelyről a társadalmi párbeszéd alapját képező együttműködési megállapodás egyértelműen rögzíti, hogy a fegyelmi előírásoknak (házirend, fegyelmi szabályzat) egyértelműnek és minden érintett által megismerhetőnek kell lenniük, valamint az ezekben meghatározott szankcióknak a kihágás súlyával arányosnak kell lennie, minden esetben biztosítva a játékos számára a jogorvoslat lehetőségét. A szociális párbeszéd szereplői egyetértenek abban, hogy nem létezik teljesen egységes, Európa egészére nézve alkalmazott modell a fegyelmi szabályozásra, van ahol a klubok belső szabályzatai rendezik ezt a kérdéskört, máshol a kollektív szerződés vagy magatartási szabályzat, amit a klubok illetve játékosok képviselői közösen fogadnak el, megint másutt a játkos szerződése rögzíti a vonatkozó előírásokat. Az elkövetkező időszak új feladataként azonosították a résztvevők, hogy közösen felmérjék a fegyelmi szabályozással kapcsolatos európai gyakorlatot, és megvizsgálják, hogy az mindenhol megfelel-e a minimum követelményrendszernek, illetve hol van szükség esetleg a szabályozás fejlesztésére.

A fegyelmi szabályozáshoz hasonlóan új témaként került fel a szociális párbeszédfolyamat napirendjére a fiatalkorú játékosok jogainak hatékony védelme, amelynek kiemelt kezelését az teszi indokolttá, hogy a játékosok zöme már tizenéves korában ugyanolyan terhelésnek van kitéve, mint tapasztaltabb társaik, azonban életkoruknál fogva sokkal sérülékenyebbek és védtelenebbek ezen hatásokkal szemben. Különösen igaz ez a tizenévesen külföldre szerződő fiatal játékosokra. A FIFPro kiemelt célként tűzte zászlójára ezen fiatal játékosok érdekvédelmét.

A plenáris ülésen – mely az Európai Bizottság meghívására, a Bizottság hivatalos épületében került megtartásra – a résztevők betekintést kaptak az Európai Unió sportpolitikai tevékenységének irányaiba illetve konkrét programjaiba, melyről Yves Le Losteque, a Bizottság Sport Osztályának vezetője tartott előadást. Mint elmondta, az Unió sportpolitikájának alapját a Tanács által 3 évente elfogadott Sport Munkaterv képezi, amelyben meghatározzák az intézkedések célját, célcsoportjait, stratégiai irányait. Ezek megvalósításának legfontosabb eszköze az Erasmus+ program (amely a sport mellett az oktatás és az ifjúságügy területét is felöleli), ebben évről évre növekvő számú pályázati felhívást tesznek közzé, egyebek mellett a dopping vagy bundázás elleni harc, vagy az egészségfejlesztő testmozgás témakörében. Felhívta a figyelmet, hogy a tagországok sportszervezetei számára folyamatosan nyitva áll ez a pályázati lehetőség, amivel még mindig nem élnek kellően nagy arányban ezek a szervezetek. Az utóbbi években már kis szervezetek közös programötleteit is támogatja a Bizottság, az Erasmus+ „small collaborative partnership” kategóriájú pályázatai keretében, amelyben a maximális pályázható összeg 60 ezer Euró, és legalább három szervezet együttműködésében kell, hogy megvalósuljon a támogatott projekt. Ez a pályázati forma meglehetősen népszerű, és a pályázatok 50%-a sikeresen zárul.

Az Erasmus+ program mellett a Bizottság kiegészítő költségvetési forrásokból ún. pilot projekteket is támogat, a jövő évben ezek fókuszában a bevándorlók sport általi integrációja áll majd. Az Erasmus+ programban oktatásügy / ifjúságügy / sport céljára egyébként a jövő évben a korábbi forrás kétszerese áll majd rendelkezésre, ami jelentős szakpolitikai sikerként könyvelhető el, nem utolsó sorban az Unió „kormányának” magyar tagja, Navracsics Tibor sikeres tevékenységének köszönhetően.

A Bizottság sport témájú eseményei közül megemlítette a Sport Info Day-t, amely jövőre február 5-én kerül megrendezésre, és ahol a sikeres Erasmus+ pályázathoz szükséges tájékoztatást kaphatnak a résztvevők. Továbbá minden év szeptember utolsó hetében szervezik meg az Európai Sporthét (European Week of Sport – EwoS) eseményeit, amelyek célja, hogy a rendszeres testmozgás és egészséges életmód fontosságát hirdesse valamennyi uniós tagállamban.

A Bizottság számos díjat is alapított egyebek mellett a sportszervezés területén eredményesen működő szervezetek számára, ilyen a BeActive illetve Be Inclusive Award (utóbbi a társadalmi befogadást célzó projektek megvalósítóinak szól).

A Bizottság Sport Osztályának vezetője végezetül felhívta a figyelmet egy kezdeményezésre (Tartu Call For Healthy Lifestyle), amelyet a sportügyi biztos másik két uniós biztossal közösen indított útjára az egészséges életmód és a testmozgás népszerűsítése érdekében.