Amint a Sporttörvény alábbi rendelkezéseibõl kiderül, a Sport Állandó Választottbíróság kompetens mind a licenc-ügyben, mind pedig a pályabezárással kapcsolatban.
A problémát feltehetõleg az okozhatja, hogy amíg a FIFA és az UEFA ajánlása szerint a tagszövetségek (és azok tagsága) sport-ügyekben nem fordulhatnak polgári bírósághoz, addig a Sporttörvény 14. § (2) pontja kimondja, hogy a meghatározott esetekben (...) az érintett sportszervezet bírósághoz vagy a Sport Állandó Választóbírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
Tehát a Magyarországon hatályos Sporttörvény megengedi, hogy a választottbíróság helyett polgári bíróság járjon el (a Sporttörvény ezen passzusát kövér betûvel szedtük).
Ennek értelmében jogi szempontból nem kifogásolható, ha egy sportszervezet nem a választottbíróság keretein belül fellebbez, ám kérdés, hogy a nemzetközi futball-szervezetek ezt mennyire respektálják.
Az UEFA és a FIFA ugyanis mindentõl függetlenül szankcióval élhet tagszervezetével, a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szemben. Ez pedig óriási veszteségeket okozhat az Eb-rendezésre készülõ magyar labdarúgásnak.
2004. évi I. törvény a sportról
A Sport Állandó Választottbíróság
47. § (1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései szerint jár el - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:
a) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a sportszövetségekhez kötõdõ tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban,
b) a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban,
c) a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban.
(2) A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, illetve a 33. § (4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével - eltérõen nem rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétõl számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétõl számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétõl számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétõl számított 15 napon belül:
a) a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve
b) a kérelmet elutasítani.
(6) A Sport Állandó Választottbíróság a Nemzeti Sportszövetség keretén belül mûködik. Elnökét és legalább 15 tagját a Nemzeti Sportszövetség elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkezõ, a sport területén tapasztalatokkal rendelkezõ jogászok közül. A Sport Állandó Választottbíróság két tagját az elnökség a MOB javaslatára választja meg.
(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a Nemzeti Sportszövetség elnökségének - az Igazságügyi Minisztérium véleménye alapján hozott - elõzetes jóváhagyása szükséges.
* * *
3. § (6) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétõl számított 8 napon belül a kérelmezõ panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmezõ a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétõl számított 30 napos jogvesztõ határidõn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is.
* * *
A sportfegyelmi felelõsség
12. § (1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a versenyzõvel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(2) A versenyzõre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év idõtartamra történõ megvonása (csökkentése),
d) pénzbüntetés
szabható ki.
(3) A versenyzõre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) a sportszövetség versenyein történõ részvételtõl legfeljebb öt évre való eltiltás,
b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történõ kizárás
fegyelmi büntetés is kiszabható.
(4) A sportszakemberre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történõ sportszakmai tevékenységtõl legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható.
(5) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységbõl, illetve a sportszakember szakmai tevékenységbõl származó éves átlagjövedelmének hathavi összegét nem haladhatja meg. Amatõr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerzõdés alapján tevékenykedõ sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (3)-(4) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók.
13. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott elõírásokat vétkesen megszegi.
(2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevõ sportszervezettel szemben folytathatja le.
(3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként:
a) írásbeli figyelmeztetés,
b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása),
c) a rendezõi létszám felemelésére kötelezés,
d) sportszövetségi ellenõr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
e) a sportrendezvény nézõk nélkül, zárt sportlétesítményben történõ megtartásának elõírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettõ legfeljebb hathónapi idõtartamra,
f) a pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra történõ megvonása,
g) a mérkõzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,
h) büntetõpontok megállapítása,
i) nemzetközi sportrendezvényen történõ részvételtõl eltiltás, legfeljebb kétévi idõtartamra,
j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi idõtartamra,
k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatõr) van alacsonyabb osztály,
l) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenybõl vagy versenyrendszerbõl (hivatásos, vegyes, amatõr) történõ kizárás legfeljebb egy évre,
m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
n) a sportszövetségbõl kizárás legfeljebb egy évre,
o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés
szabható ki.
(4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók.
14. § (1) A sportfegyelmi eljárást elsõ fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történõ részvételtõl és a sportszakmai tevékenységtõl való eltiltás fegyelmi büntetést az elsõ fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) A sportszövetség által a versenyzõvel szemben a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétõl számított 30 napos jogvesztõ határidõvel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
(3) A sportfegyelmi felelõsségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek - e törvény és a külön jogszabály alapján - sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait.
* **
33. § (4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétõl számított harminc napos jogvesztõ határidõn belül keresettel bírósághoz, illetve a 47. § szerint a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
