BESZÁMOLÓ
FIFPro Éves Közgyűlés
2015. december 11-12., Amszterdam
A FIFPro, a hivatásos labdarúgók világszervezete immár 69 tagországot számlálva minden eddiginél nagyobb létszámmal rendezte meg éves közgyűlését a szervezet székhelyén, Amszterdamban. A közgyűlés egyben egy szép jubileum megünneplésére is hivatott: a FIFPro idén decemberben ünnepli ugyanis fennállásának 50. évfordulóját.
A közgyűlés „kötelező” napirendi pontjai (pénzügyi beszámoló, szakmai beszámoló az elmúlt év tevékenységeiről, adminisztratív kérdések) mellett idén is számos aktuális és érdekfeszítő témáról esett szó előadások és workshopok keretében. Az egyik ilyen aktualitás vitathatatlanul a FIFPro által az Európai Bizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelem (versenyügyi panasz), amelynek elbírálása még várat magára, jelenleg a FIFA, mint ellenérdekelt fél érdemi nyilatkozatára, álláspontjára várnak. Amint arról korábban már beszámoltunk, a jogorvoslati kérelem ötlete a FIFA átigazolási rendszerének, konkrétan az átigazolási szabályzat egyes rendelkezéseinek jogszerűtlensége és a játékosok érdekeit súlyosan sértő jellege miatt fogalmazódott meg. E körbe tartozik a labdarúgók játékjogának harmadik személyre történő átruházhatóságának gyakorlata (az ún. „third party ownership”), a fiatalkorú játékosok átigazolásával kapcsolatos visszásságok, a játékos-ügynöki rendszer, és talán mindenekelőtt a klubok szerződésszegése, a fizetési késedelmek, és az erre az esetre biztosított, korántsem kielégítő jogi lehetőségek.
A FIFPro célja ezzel az eljárással nem a FIFA szabályrendszerének szétverése, hanem az átigazolási rendszer hatékonyságának, működőképességének helyreállítása, mindenekelőtt a játékosok érdekei, jogai elsődlegessége mellett. A kitűzött célok között szerepel a labdarúgók jogainak védelme, a nemzetközi labdarúgás átlátható, tisztességes irányítási rendszerének megteremtése, az üzleti érdekek káros befolyásának visszaszorítása, mindezek által pedig a fenntarthatóság biztosítása a labdarúgás rendszerének egésze tekintetében. Mindehhez elengedhetetlen a játékos-szervezetek aktív hozzájárulása, szükség van tehát arra, hogy az egyes országokban, és nemzetközi szinten is folyamatos kollektív egyeztetés folyjon a labdarúgás döntéshozó szervezetei, a klubok és a játékosok képviselői között, és ilyen módon a játékosok érdekei megfelelően megjelenjenek a döntéshozatal előkészítése során.
* * *
A szerződéses viták rendezésében pozitív újítást vezettek be az idei évben a FIFA-nál, lehetőség van ugyanis gyorsított eljárás lefolytatására. Ennek lényege, hogy a benyújtott kérelmet az adminisztratív vizsgálatot követően úgy továbbítják a döntéshozó tanács (vagy egyedül ítélkező ún. egyesbíró) részére, hogy az eset összefoglalásán kívül konkrét döntési javaslatot is tartalmazó riportot mellékelnek hozzá, amely az eddigi tapasztalatok szerint többnyire elfogadásra is kerül. Így az eljárás időtartama jelentősen lerövidül: a korábbiakban nem ritkán 6-8 hónapig vagy még tovább tartó jogi procedúrák helyett átlagosan 1,5 – 2 hónap alatt befejeződhet az ügy. Eddig mindössze 27 ilyen ügyet zárt le a FIFA, de ezek száma vélhetően növekedni fog az említett előnyök miatt. Ez az eljárástípus már 30 napos fizetési késedelem esetén is választható, csupán annyi előfeltétele van, hogy írásbeli felszólítást kell intézni a klub irányába, amelyben legalább 10 napos határidőt kell meghatározni a fizetésre. A FIFA által alkalmazható szankció akár az átigazolásból való kizárás is lehet, sőt ha az érintett klub „visszaesőnek” számít, akár halmozott büntetésre is lehetőség van. Amennyiben pedig a klub rosszhiszeműen jár el – pl. nem válaszol az eljárás során feltett kérdésekre stb. -, pénzbírságban részesülhet, a FIFA döntésének végre nem hajtása esetén pedig további fegyelmi szankciókkal kell számolnia.
* * *
Természetesen a FIFPro sem mehet el szó nélkül a FIFA és egyes konföderációk irányítása kapcsán az elmúlt időszakban napvilágra került visszásságok, vesztegetési csalások mellett, amely szintén szerepelt a kongresszus napirendjén. Az ilyen cselekményektől való szigorú elhatárolódás kifejezéseként a FIFPro megalkotta saját Magatartási Kódexét, amely mindenkire vonatkozik, aki a FIFPro nevében, képviseletében bármilyen tevékenységet kifejt vagy tisztséget tölt be. A cél egyértelműen az átlátható, tisztességes működés hangsúlyozása, a labdarúgás integritásának megőrzése jegyében, amivel kapcsolatban az elrettentő példák (ld. FIFA) sajnos itt sorakoznak előttünk.
* * *
Európai szinten a FIFPro előtt álló legnagyobb kihívás az ún. társadalmi párbeszéd (Social Dialogue) folytatása, amelynek keretében a játékos-szervezet a futball döntéshozó testületeivel és a munkáltatói oldal (klubok) képviselőivel egyeztet a játékosok érdekeit, jogait, munkakörülményeit érintő legfontosabb kérdésekről. E körben megemlítendő, hogy nemrégiben lejárt a hatálya annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a FIFPro európai divíziója az UEFA-val kötött még 2007-ben, és amely a két szervezet együttműködésének legfontosabb területeit, szabályait rögzítette. A kérdés most az, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen megállapodásra a továbbiakban, meghosszabbítsák-e annak hatályát, vagy új szerződés aláírására kerüljön sor. A FIFPro úgy vélekedik, hogy csak akkor van értelme a megállapodásnak, ha az érdemi lehetőséget, eszközöket biztosít a játékos-szervezet számára a döntéshozatal előkészítésében való részvételre, véleményezési és javaslattételi hatáskört adva a FIFPro számára. Ideális esetben pedig ez az egyes tagországok szintjén is megvalósulna a labdarúgó szövetség (liga) és a játékos-szervezet közötti együttműködés, kollektív egyeztetés formájában, ami azonban a legtöbb országban - sajnos hazánkban is – erősen akadozik egyelőre.
* * *
A FIFPro kongresszusán betekintést nyerhettek a résztvevők egy, a futball szabályait illetően forradalminak nevezhető újításba, amely jelenleg tesztelés alatt áll. Ez a „videóbíró” intézménye, amelyet a holland labdarúgó szövetség a FIFA-tól kapott engedély alapján hamarosan élesben, a bajnokság meccsein is tesztelhet majd egy erre a célra indított mintaprojekt keretében. Az eddigiekben is használatos volt számos bajnokságban az ún. „gólbíró” (goal line technology), azonban az új rendszer ennél jóval szélesebb körben tenné lehetővé a videó-visszajátszások, számítógépes elemzések alkalmazását a játékhelyzetek megítélése során.
A videóbíró egyértelműen javítaná a játékvezetői döntések pontosságát, mivel a kérdéses játékhelyzetekben gyakorlatilag azonnal, néhány másodpercen belül közvetlenül jelezné a játékvezetőnek a helyes döntést. Nem kellene tehát hosszabb időre, percekre félbeszakítani a játékost, ami eddig a fő ellenérv volt a módszer bevezetésével szemben, és a kidolgozói szerint arról sincsen szó, hogy a módszer aláásná a játékvezetők tekintélyét, sőt szerintük tovább növeli a bírói döntésekkel szembeni respektet a játékosok oldalán, valamint hosszú távon csökkenti a szimulálások, műesések számát is azáltal, hogy a visszajátszás képes egyértelműen kiszűrni ezeket.
Milyen játékhelyzetekre tervezik alkalmazni az új videóbíró technológiát? Klasszikus példa a büntetőrúgások megítélésének esete (11-es volt vagy sem?), a súlyos szabálytalanságoknál a kiállítás indokoltságának eldöntése, valamint a gólokat megelőző szituációk (történt-e szabálytalanság, les volt-e) elbírálása. Az új technológia képes arra, hogy átlagosan 11 másodperc alatt közölje a játékvezetővel a vizsgált szituáció helyes megítélését, ami a módszer szószólói szerint rövidebb, mint az az idő, amit a hagyományos döntéshozatal során a játékvezető eltölt az ítélet meghozatalával (egyeztetés az asszisztenssel stb.).
Egyértelmű azonban, hogy maradnak bőven aggályok az új videóbíró kapcsán, hiszen például nem nyújt megoldást arra, hogy a már lefújt helyzeteket, meghozott döntéseket később nem lehet „visszacsinálni”, akkor sem, ha a videóbíró mást jelez, továbbá a kameraállások nem minden esetben biztosítanak elégséges muníciót a 100% bizonyosságú döntéshez. Technikai problémák mindig előfordulhatnak, és akkor még nem beszéltünk a rendszer kiépítésének meglehetősen magas költségeiről. Kérdőjelek és további szükséges fejlesztési területek tehát bőven akadnak még, mindenesetre a rendszer nyugodtan nevezhető forradalmi újdonságnak, amely ha beválik, akár éveken belül megváltoztathatja a világ labdarúgását.
* * *
A FIFPro elkötelezett nemcsak a férfi labdarúgók, hanem a női játékosok érdekeinek képviselete mellett is, így külön női labdarúgás bizottságot is működtet. Mivel az egyes országokban a női labdarúgás jellemzően nem működik hivatásos szinten, így a játékos-szervezeteknek sincs női tagsága, a FIFPro lehetővé tette a hölgyek számára, hogy közvetlenül szerezhessenek tagságot a nemzetközi játékos-szervezetben, és ennek lehetővé tételére buzdítja a tagországok játékos-szervezeteit is. A tagság már most is nyitva áll a nők számára pl. Franciaországban, Hollandiában, és hamarosan Skóciában is.
A női labdarúgás fejlődését egyébként mindennél jobban érzékelteti, hogy az idei kanadai VB nettó 177 millió Eurós bevételt hozott, valamint hogy az EA Sports népszerű videójátékának 2016-os verziója már a női válogatottakat is tartalmazza.
* * *
A FIFPro minden évben meghirdeti jótékonysági felhívását, a Merit Award-ot, amelynek lényege, hogy egy, a futballhoz vagy általában a sporthoz valamelyest köthető, de alapvetően jótékony célú, humanitárius kezdeményezés, alapítvány stb. céljaira 25 ezer dollárt adományoz a világszervezet, aminek a tényleges felhasználását aztán nyomon is követi és számot is ad róla a FIFPro. A tavalyi évben a felajánlás kedvezményezettje egy Down-szindrómában szenvedő gyerekekkel foglalkozó sportiskola volt, míg 2015-ben az amerikai ligában (MLS) játszó két sierra leone-i születésű labdarúgó, Michael Lahoud és Kei Kamara alapítványa kapta a pénzt, amely a két játékos polgárháború és ebola-járvány által sújtott szülőhazájában elemi iskolák építését, alapítását finanszírozza.
Amint arról hírt adtunk, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének képviseletében dr. Horváth Gábor, dr. Erdős Dániel és dr. Fábián Klaudia vesz részt a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő FIFPro heti programjain.
