A nők anyasági jogainak védelme a munka világában régóta ismert és természetes mechanizmus (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet /ILO/ egyezménye is kiemelten rendelkezik erről), ugyanakkor a hivatásos sportolók esetében, így a női labdarúgásban is, ennek a fontos kérdéskörnek a kezelésére egészen a legutóbbi évekig kellett várni.
2017-ben készült egy nemzetközi felmérés arról, hogy az egyes országokban mi a gyakorlat a női labdarúgók gyermekvállalásának munkáltatói oldalról történő kezelése kapcsán. Ennek lesújtó eredményei, valamint néhány kirívó egyedi eset negatív tapasztalatai (pl. Venezuelában egy labdarúgó szerződését kifejezetten azért mondta fel a klubja, mert teherbe esett) alapján a FIFPRO munkacsoportot hozott létre, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a probléma kezelésére. A kidolgozott javaslatcsomagot (FIFPRO Parental Policy – szabad fordításban kb.: Szülői Jogok Alapdokumentuma) végül 2020-ban tűzte napirendre a FIFA, és több körös egyeztetést követően hivatalosan is bevezette az anyasági jogokat védő szabályokat, amelyek 2021. januárjától a FIFA Státusz- és Átigazolási Szabályzatának (Regulation on Status and Transfer of Players) részét képezik. A nemzetközi előírások egyfajta minimum garanciaszintet jelentenek, amelyet az egyes országok labdarúgó szövetségei 2021. júliusáig kötelesek voltak bevezetni, átvenni.
A legfontosabb garanciális szabályok közül kiemelendő, hogy
- a várandós sportoló szabadon dönthet arról egészségi, fizikai állapota függvényében, hogy meddig folytatja a hivatásos sportolói tevékenységét (ezt a klub köteles tiszteletben tartani, és biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit, a játékos és magzata egészségét szem előtt tartva);
- legalább 14 hetes szülési szabadság illeti meg a sportolót, amelyből legalább 8 hetet egybefüggően, közvetlenül a gyermeke születését követően kell biztosítani;
- a szülési szabadság megkezdéséig a sportolót a munkabérének 100%-a megilleti, azt követően is, amikor úgy dönt, hogy felfüggeszti a sporttevékenységét, amennyiben hajlandó egyéb munkakörben is a klubja rendelkezésére állni (ha ezt kezdeményezi, a klub köteles vele együttműködni, és biztosítani az egyéb munkakörben történő foglalkoztatását);
- a szülési szabadság időtartamára legalább a fizetése 2/3-át kell biztosítani juttatásként;
- a szülési szabadság időtartama alatt fenn kell tartani a játékos regisztrációját, illetve amikor visszatér a pályára, akár átigazolási időszakon kívül is biztosítani kell számára a munkába állás, igazolás lehetőségét;
- az anya számára biztosítani kell gyermeke szoptatásának lehetőségét a sporttevékenység ellátása (pl. edzés) közben is;
- amennyiben a klub a várandósságról való tudomásszerzést követően szünteti meg a játékos szerződését, ezt 6 havi keresetnek megfelelő extra kompenzációval, valamint sportbeli szankciókkal is büntetni rendeli a FIFA szabályzat.
Hogy az anyasági jogok védelme a női labdarúgás világában mennyire aktuális, azt az is alátámasztja, hogy a közelmúltban a világ egyik (ha nem „a”) legerősebb női labdarúgócsapatát működtető klub, a francia Olympique Lyon is jogvitába keveredett egyik játékosával, az izlandi Sarah Björkkel, aki a munkáltató nem megfelelő eljárása miatt kényszerült jogvédelemért folyamodni a FIFA-hoz.
A vitát az váltotta ki, hogy miután a várandós labdarúgó bejelentette, hogy a továbbiakban nem tud sporttevékenységet végezni fizikai állapotára tekintettel, és a klub jóváhagyásával elhagyta a csapatot, a klub társadalombiztosítási ellátást igényelt részére (azaz „táppénzre” küldte a játékosát), amelynek összege elmaradt a labdarúgó szerződésben rögzített bérétől. Ez a megoldás ellentétes volt a FIFA fent hivatkozott előírásával, ráadásul a Franciaországban érvényben lévő Kollektív Szerződés rendelkezésével is, amely kimondta, hogy a betegszabadság első 90 napjára a játékost a fizetésének 100%-a illeti meg.
Miután a labdarúgót képviselő francia játékosszervezet és a klub közötti egyeztetések nem vezettek eredményre (a klub arra hivatkozott, hogy a játékos nem végez munkát sem labdarúgóként, sem más munkakörben, ezért nem jár neki a teljes fizetés), a játékos a FIFA Vitarendezési Bizottságához (DRC) fordult, az eltelt hónapokban kieső fizetése (azaz a fizetése és a táppénz közötti különbözet) megfizetését kérve.
A testület helyt adott a játékos jogorvoslati kérelmének, döntésében egyebek mellett kiemelte, hogy a klubnak fel kellett volna ajánlania a játékos részére az egyéb munkakörben történő tovább foglalkoztatás lehetőségét, valamint jeleznie kellett volna számára azt is, hogy milyen pénzügyi következményekkel számolhat, ha időlegesen felhagy az aktív sporttevékenységgel. Általánosságban is rögzítette a FIFA DRC, hogy a klub mint munkáltató köteles „gondoskodni” a várandós munkavállalóról. Az egyéb munkakörben történő további munkavégzés pedig nem feltétele annak, hogy a játékos jogosult legyen a fizetése 100%-ára (a szülési szabadság megkezdéséig), ez csupán egy lehetőség, amellyel a várandós labdarúgó választása szerint élhet.
A Hivatásos Labdarúgók Szervezete és a Magyar Labdarúgó Szövetség Női szakágának együttműködése keretében 2023. június 5-én megrendezésre kerülő Női labdarúgó szakmai napon – a fenti témán felül – többek között a női labdarúgók jogi státuszával, szerződéseivel, azok specialitásaival, a játékosügynökök tevékenységével, illetve a duális karrier fogalmával és kedvező lehetőségeivel is foglalkozunk majd.
