A közelgő országos "A Futball Éjszakája" elnevezésű esemény aktív résztvevőjeként a Hivatásos Labdarúgók Szervezete – lábtenisztorna rendezése mellett – miniinterjúkkal jelentkezik.
Sorozatunk befejező, negyedik részének interjúalanya Hajnal Tamás, aki idény nyáron a Ferencváros labdarúgójaként bejelentette visszavonulását.
Miért lett labdarúgó?
H.T.: Emlékszem, hogy gyerekkoromban a labda mindig velem volt. Nagyon szerettem játszani vele, ezért egyenes út vezetett ehhez a sportághoz.
Mi motiválja minden nap az edzéseken?
H.T.: Maximalista vagyok. Mindig arra törekszem, hogy kihozzam magamból a legjobbat. Meghatározó játékossá csak úgy lehet válni, ha sosem elégszünk meg az elért eredményekkel, hanem mindig magasabbra vágyunk.
Mit érez a legnagyobb sikerének / kudarcának?
H.T.: Az egész pályafutásomat sikerként értékelem. Nyergesújfaluból indultam és eljutottam a német Bundesligába, ahol olyan elismert klubokban futballozhattam, mint a Dortmund és a Stuttgart. Természetesen voltak kudarcélményeim is, de ezek közül nem szeretnék egy konkrét eseményt sem kiemelni. Az a fontos, hogy még a legrosszabb meccseinkből is tanulni tudjunk, mert akkor hosszabb távon még azok is a javunkra válhatnak.
Mi az a jó tanács, amit egy focit most kezdő gyereknek mondana?
H.T.: Minden futballpalántának azt a tanácsod adnám, hogy történjék bármi, mindig a szívére hallgasson! Aki imádja a labdarúgást, az tegyen meg mindent érte, mert önmaguktól nem fognak jönni a sikerek.
Mit tart fontos feladatnak a játékos-érdekképviselet területén?
H.T.: Az elmúlt években sok minden pozitív irányban változott. Azt szeretném, ha a HLSZ közreműködésével továbbra is megmaradna ez a tendencia, hogy a labdarúgók minél profibb körülmények között végezhessék munkájukat. Egy biztos: alapvetően akkor tudunk ebben a szép sportágban előrelépni, ha a játékosoknak csak a futballra – és nem sok minden másra – kell koncentrálniuk.
Kapcsolódó anyagok:
Miniinterjú, 1. rész: Juhász Roland
Miniinterjú, 2. rész: Simon Krisztián
Miniinterjú, 3. rész: Bognár István