Részletes tájékoztatás

0. A meccs: Mi történt pontosan az augusztusi mérkõzésen

2009. februárjában – korábbi meghívásnak eleget téve – a magyar labdarúgó-válogatott Erwin Koeman vezetésével Izraelben lépett pályára barátságos mérkõzésen. A nemzetközi sportdiplomáciában elfogadott gyakorlatot követve, az akkori szerzõdésben vállalt kötelezettség alapján, a Magyar Labdarúgó Szövetség viszonozta az izraeli meghívást, így jött létre 2012-ben a Magyarország-Izrael barátságos mérkõzés, augusztus 15-én.
Ennek elõkészítése során a szervezõ MLSZ mindvégig tekintettel volt az esemény kiemelt biztonsági kockázatára. A stadionba érkezõ szurkolók biztonsága mellett az izraeli sportolók érkezésétõl távozásáig biztosítani kellett a vendégcsapat által kért szigorú biztonsági, szervezési feltételeket. Magyarország Izraeli Nagykövetségének szeptember 9-én kelt levele szerint „a baráti futballmérkõzés biztosítása rendkívül professzionális és szervezett volt. A helyszín és a mérkõzés tökéletesen lett biztosítva és a rendezvény biztonságos lebonyolítása kiváló volt.”
A mérkõzést megelõzõen, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1314-es számú, 2012. júliusában kiadott körlevelében a világszervezet budapesti kongresszusán nyilvánosságra hozott döntésekre hivatkozva szigorítja a mérkõzésekkel kapcsolatos diszkriminatív viselkedés szankcionálását. Egyértelmûen kimondja a zéró tolerancia elvét, és a következõkben fogalmazza meg a legfontosabb labdarúgással kapcsolatos tizenegy alapelvet:

• Hitelesség és etikus viselkedés
• Tisztelet és méltóság
• Zéró tolerancia a diszkriminációval, a szándékos sértéssel szemben
• Fair play
• A szabályok, elõírások betartása
• Az érdekek ütközésének figyelmen kívül hagyása
• Átláthatóság és jogkövetés
• Társadalmi és környezeti tudatosság, felelõsség
• Harc a drogok és doppingszerek alkalmazása ellen
• Zéró tolerancia a vesztegetésekkel, a korrupcióval szemben
• A fogadások mellõzése, a manipulációk kiszorítása

A mérkõzésen magyar nézõk egy csoportja a válogatott biztatása, a szurkolás helyett a találkozó kezdetétõl sportszerûtlenül, a kulturált magatartástól eltérõ módon viselkedett. A vendégcsapat himnusza alatt hátat fordított a játékosoknak (egyesek füttyel, és a nadrágjuk letolásával is jelezték, nem tisztelik meg az izraeli himnuszt), majd szélsõséges, bántó és kirekesztõ skandálásokba kezdtek, melyek közül legtöbbször a „mocskos zsidók” ismétlõdött meg, de éltették Mussolinit, az olasz fasiszták vezérét. E mellett a nézõk egy csoportja a politikai véleménynyilvánításra is alkalmas jelképeket viselt ruházatán, illetve ezeket fel is mutatta a mérkõzés során: palesztin, iráni zászló, Árpád-sáv, nagy-Magyarország, amelyek a FIFA hivatalos állásfoglalása szerint szintén nem vihetõk labdarúgó-mérkõzésre.
E nézõk egy csoportja a holokauszt során kivégzett magyarországi zsidók emlékét megszégyenítve vonatzajt utánoztak, és Auschwitz, Buchenwald felkiáltással éltették a számos honfitársunk halálát okozó koncentrációs táborok helyszínét. A mérkõzés kiemelt biztonsági fokozatú besorolása miatt a biztonsági feladatok felelõse a Rendõrség volt az eseményen. Az MLSZ szervezõi a helyszíni rendõri biztosítás vezetõivel egyeztettek a mérkõzés közben, és úgy ítélték meg, hogy tettlegesen nem lépnek közbe, nem távolítják el a szélsõséges véleményeket megfogalmazó személyeket. Ugyanakkor a FIFA fegyelmi határozata egyértelmûen rámutat, a szervezõnek (MLSZ) ebben a helyzetben – tekintettel az elhangzó rigmusok súlyára – intézkednie kellett volna az érintettek kiemelése, a szektor esetleges kiürítése érdekében. A szövetség több alkalommal a hangosbemondó segítségével szólította fel a jelenlévõket a sportszerû viselkedésre, és rendezõi intézkedésekkel is igyekezett a nézõtéri magatartást helyes irányba terelni.
A mérkõzést követõen az MLSZ soron következõ elnökségi ülésén (augusztus 23.) határozatban elhatárolódott a nézõk szélsõséges, sportszerûtlen csoportjától. Levélben fejezte ki sajnálatát és kért bocsánatot a történtek miatt Magyarország izraeli nagykövetétõl, az Izraeli Labdarúgó-szövetségtõl, illetve a FIFA-tól.

1. Jog: A FIFA fegyelmi határozatának súlya, az MLSZ fellebbezésének iránya

A FIFA fegyelmi bizottsága nemzetközi szervezetek, a FARE (Football Against Racism Europe), a bécsi Israelitische Kultusgmeinde és a Simon Wiesenthal Központ tájékoztatása és kezdeményezése alapján, 2012. október 11-én indított fegyelmi eljárást az ügyben, és errõl október és november folyamán két alkalommal írásban tájékoztatta az MLSZ-t is, amely a megadott határidõben szintén két alkalommal írásban eljuttatta hivatalos álláspontját a fegyelmi bizottság elé.
A FIFA fegyelmi testülete november huszadikán ült össze, amely napon a FIFA tájékoztatása szerint a 4 fõs ülésen 80 fegyelmi ügyet tárgyalt. A Magyarország-Izraeli mérkõzéssel kapcsolatos határozatot a FIFA adminisztráció 2013.január 8-án este, munkaidõ után küldte meg az MLSZ-számára, mely az 2012. augusztus 15-i barátságos válogatott mérkõzés során történt incidens ügyében a nemzetközi szövetség gyakorlatában is ritka súlyos büntetésre ítélte a rendezõ Magyar Labdarúgó Szövetséget. Az MLSZ a jelzett idõpont elõtt nem kapott semmilyen értesítést vagy jelzést a döntésrõl.
A döntés szerint, a 2014-es világbajnoki selejtezõ sorozat következõ, 2013. március 22-én Románia válogatottjával lejátszandó mérkõzését az MLSZ zárt kapuk mellett köteles megrendezni. Emellett 40 000 svájci frank megfizetésére is kötelezte a Szövetséget.
Az elmarasztaló határozat megismerése után, haladéktalanul, 2013. január 9-én az MLSZ hivatalosan jelezte a FIFA-nak, hogy élni kíván a fellebbezés jogával. Ezt követõen a szövetség szakemberei - széleskörû szakmai konzultáció után - elkészítették a minden részletre kiterjedõ, nagy körültekintéssel összeállított fellebbezés szövegét. A fellebbezés beadására szabott végsõ határidõ január 18.

A Magyar Labdarúgó Szövetség megítélése szerint a határozathozatal a FIFA eljárási szabályainak betartásával történt, formai hiba nem történt. Az MLSZ vezetése úgy döntött, a FIFA-hoz címzett beadvány elkészítése során kizárólag az ügy sportszakmai és jogi vonatkozásaival foglalkozik, minden szakmán kívüli érv gyengítheti az MLSZ fellebbezésének erejét és esélyeit.

A többségében videofelvételekkel is alátámasztott kifogásolt történések nem cáfolhatóak, azok megtörténte, az antiszemita és náci rigmusok skandálása és a FIFA által tiltott szimbólumok használata nem képezheti vita tárgyát.
Fellebbezésünk célja mindezekre is tekintettel kizárólag a rendkívül súlyos kettõs büntetés, azon belül a „zárt kapus” szankció enyhítésére, azaz visszavonására vagy próbaidõre való felfüggesztésére irányul.

Az MLSZ jelenlegi ismeretei alapján indokoltnak tartja, hogy a legvégsõ jogi lehetõségig elmegy, így szükség esetén a nemzetközi Sport Állandó Választottbíróság (CAS) jogorvoslati lehetõségét is igénybe veszi az indokolatlanul súlyosnak tartott büntetés enyhítése érdekében.

Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a sportjog a rendezõ objektív, azaz vétkességre tekintet nélküli felelõsségét ismeri, így ha továbbra tagjai kívánunk maradni a legnagyobb nemzetközi szövetségnek, akkor – ahogy eddig is, azután is - be kell tartanunk és tartatnunk a szövetség szabályait, köztük az alapvetõ emberi jogok tiszteletére vonatkozó egyetemes szabályokat, különben – a FIFA 1413-as sz. körlevelében kinyilatkoztatott zérótolerenciával is összhangban, - az elmarasztaló határozatban foglaltak szerint mérlegelés nélkül további, súlyosabb szankciókra számíthat a magyar labdarúgás.

Ez utóbbi veszély elkerülése érdekében is célszerû kiemelni a határozati dokumentum – s egyben a FIFA politikájának - néhány kinyilatkoztatását.

- E szerint a „mocskos zsidók”, Auschwitz, Buchenwald, Mussolini skandálása, éltetése rasszista és antiszemita magatartásnak minõsül, és minden körülmények között tiltott a sportpályákon.
- Az Árpád-sávos címer és a Nagy Magyarország szimbólum sporteseményeken nem jeleníthetõ meg.
- A mérkõzésen a Palesztin zászló használatát, a Palesztina skandálását politikainak és provokatívnak ítélte meg, amelynek sporteseményen való jelenlétét elítéli és a büntetés alapjául szolgáló cselekmény részének tekinti.
- A valamely csapat himnusza alatti füttyölést, és a himnusz alatt a játéktérnek való hátat fordítást elítéli és a büntetés alapjául szolgáló cselekmény részének tekinti.
- A Bizottság a fenti szabálytalanságokat, kifogásolt magatartásokat kirívóan megdöbbentõnek, agresszívnak és visszataszítónak minõsítette.
- A Bizottság a rendezõ MLSZ mérkõzés elõtti és utáni intézkedéseit elismerte, de a kifogásolt eseményekkel kapcsolatban nem tartotta elegendõnek. Ugyanis a mérkõzés alatti beavatkozás hiányát rója fel, és emiatt büntette meg a szövetséget. Az MLSZ, mint rendezõ az indoklás szerint nem intézkedett a mérkõzésen elõfordult rasszista és diszkriminatív események leállítására az elkövetõk azonosítása és a biztonsági személyzet által történõ, stadionból való azonnali kivezettetése céljából, amivel megakadályozta volna a rasszista viselkedés folytatását, megismétlõdését.

A FIFA tehát a mérkõzésen tapasztalt jelenségeket kirívóan elítéli, a visszataszító jelzõvel illeti. De az MLSZ a büntetést közvetlenül nem ezért kapta! Az MLSZ, mint a FIFA tagja, azért kapta a büntetését, mert nem avatkozott be, és beavatkozásával nem vetett véget a rasszista eseményeknek.

2. Szervezet: Az MLSZ elõkészülete a közös szurkolói meccsnézés érdekében, alternatív akciók, kommunikáció

A végsõ döntéstõl függetlenül az MLSZ elkötelezett, hogy megteremtse a lehetõségét annak, hogy március 22-én a magyar válogatott szurkolói közösen nézhessék a mieink Románia elleni világbajnoki-selejtezõjét, részesei legyenek annak a közösségi élménynek, amelytõl a szélsõségesek viselkedését követõ FIFA fegyelmi határozat jelen állás szerint megfosztja õket. Éppen ezért az MLSZ már megkezdte a szervezését egy közös meccsnézés elõkészítésének Budapesten, a Puskás Stadion közelében, az 56-osok terén (korábbi Felvonulási tér), a Városliget és a Hõsök tere mellett. Itt akár több tízezer szurkoló is kényelmesen elfér, és közösen drukkolhat Egervári Sándor csapatának, jó hangulatot teremtve, kulturáltan szórakozva.

Az MLSZ célja, hogy amennyiben a FIFA döntése érvényben marad, és zárt kapuk mellett kell megrendezni a mérkõzést, akkor is érdemes legyen várni a márciusi dátumot. Erre a rendezvényre meghívjuk a csapat szurkolóit Budapestrõl, vidékrõl és akár a határainkon túlról is!

Minden más, egyéni, politikai indíttatású kezdeményezés ellentétes az MLSZ azon szándékával, hogy a magyar válogatott mérkõzései politikamentes sportesemények legyenek, éppen ezért az MLSZ minden pártot, civil szervezetet, közösséget arra kér, tekintsen el saját rendezvény megszervezésétõl, és segítse az MLSZ-t az itt megfogalmazott célok kivívásában.

A szervezés idõszakában az mlsz.hu-n, és az MLSZ hivatalos Facebook-oldalán lesznek láthatóak a rendezvénnyel kapcsolatos információk. A szövetség nem titkolt célja az is, hogy ilyen módon is erõsítse a szurkolókban a közösségi érzés, az összetartozás jelentõségét, ám olyan módon, hogy annak alapját a magyar válogatott iránti rajongás szolgáltassa, és így az mentes legyen mindenfajta rivalizáló nézettõl és önös érdektõl.

3. Kampány: antirasszista kampány indítása, ennek formája

A Magyar Labdarúgó Szövetség évek óta elkötelezett mindenfajta diszkrimináció elleni harcban. Konferenciák, bizottsági munka, rászorultak folyamatos támogatása bizonyítja, hogy az 1901-ben alapított szervezet nem csak szavakkal tesz a demokratikus jogoknak a sportrendezvényeken való érvényesítése érdekében (lásd még 4. pont). Éppen az egymás elleni játék, a küzdelem során válik igazán nyilvánvalóvá: a futballpályán minden ember – vallásától, származásától, világnézetétõl, anyagi hátterétõl – függetlenül megérdemli a tiszteletet, méltóságot és egyenlõ bánásmódot. Nincs helye annak a nézõi mentalitásnak a futballstadionokban, hogy a csapat biztatása helyett valaki az ellenfelet vagy harmadik felet mocskolja – különösen nem faji, etnikai alapon. Az imént említett rossz szemlélet már így is nagyon sok, pénzben is mérhetõ kárt okozott a magyar labdarúgásnak, hozzájárult annak az európai élvonaltól való leszakadásához.

Ki kell mondani, csak az tekinthetõ szurkolónak, aki a futballstadionokban kulturált módon tud hangot adni csapata iránti rajongásának. Tudjuk, hogy a labdarúgást szeretõ közvélemény, ide értve a manapság rendszeresen meccsre járók nagy többségét is, egyet ért az MLSZ fönti törekvésével, mint ahogyan azt is, hogy szurkolóink túlnyomó többsége nem azonosul rasszista, kirekesztõ nézetekkel, sõt, bármely etnikumhoz tartozó, vallású labdarúgónak, edzõnek megadja a neki járó tiszteletet.

A szövetség az elõbb kifejtett üzenetek megfogalmazása, a közösségi, szurkolói összetartozás-érzés erõsítése céljából az mlsz.hu-n, és a közösségi oldalakon nagyszabású kampányt indít el. Ennek részletei hamarosan ismertté válnak.

Kérünk mindenkit, csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez, hogy a jövõben jobb hangulatban szurkolhassanak a meccsre járók, és hogy azok is jó érzéssel vegyenek részt a magyar válogatott és az élvonalbeli klubok mérkõzésein, akik ezt eddig nem tették!

4. NB I: A fegyelmi gyakorlatunk szigorítása, az alkalmazás módja

Az NB I-es klubfutball fejlesztése, a nézõszám fokozatos emelése kiemelt stratégiai feladatunk. Az MLSZ 2010-ben – másfél évvel a magyar-izraeli mérkõzés elõtt – lépéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy a labdarúgó-stadionok biztonságos, erõszakmentes helyszínek legyenek. Éppen ezért indult útjára a kormány által is támogatott Stadionbiztonsági Projekt, amelynek keretében három éve minden esztendõben közel 1 milliárd forint költhetõ a biztonságtechnikai berendezések beszerelésére, fejlesztésére. A folyamatot az MLSZ mindaddig életbe tartja, amíg nem mondható minden magyarországi stadion családbarátnak és teljesen biztonságosnak.

Céljaink elérése érdekében egyértelmû jelzést kell adnunk azok számára, akik kilátogatnak a klubmérkõzésekre. A jövõben, így már a tavasszal újrainduló bajnoki szezonban sem fogadható el a szurkolók tömeges diszkriminatív véleménynyilvánítása. A mérkõzésen részt vevõ MLSZ-ellenõrök felelõssége lesz – a játékvezetõk mellett –, hogy a hazai klub szervezõinek segítségével megszakítsák azt a találkozót, amelyen a szurkolók diszkriminatív, sértõ, antiszemita rigmusokat hallatnak. Ezzel párhuzamosan szigorodik a Fegyelmi Szabályzat és annak alkalmazása a FIFA által elõírt zérótolerancia alapján.

Célunk elérése során nagyobb hangsúlyt fektetünk a prevencióra. Az MLSZ a szurkolók képviselõivel, a Szurkolói Irodával két éve folyamatos egyeztetéseket folytat. Ennek során közeledett a mérkõzésre járó szurkolói csoportok és a szövetség álláspontja a mérkõzések megrendezését illetõen. A jövõben is bízunk a szurkolók együttmûködésében, amelynek köszönhetõen a legnagyobb hazai szurkolótáborok, a drukkerek érdekei is érvényesülnek az MLSZ által megkezdett folyamatok végrehajtása során. Szintén fontos partner a válogatott szervezett szurkolói csoportja, a Carpathian Brigade, amelynek lelkes, kitartó, áldozatkész tagjai minden sportszerû eszközt bevetnek a magyar válogatott sikere érdekében, de akik elítélik az erõszakot és diszkriminációt.

Döntéseiktõl nemcsak a meccsre járók jobb közérzetét, hanem a futball iránt jelenleg közömbös befektetõi csoportok élénkebb érdeklõdését is reméljük.