Az alábbiakban Dr. Horváth Gábor részletes beszámolója olvasható a görögországi Thesszalonikiben július 8-9. között megrendezett FIFPro Kelet-Európai Konferenciáról.
A hivatásos labdarúgók nemzetközi érdekvédelmi szervezete, a FIFPro – melynek immár évek óta a HLSZ is aktív tagja – ezúttal a speciálisan a kelet- és közép-európai országok labdarúgását érintõ problémák kapcsán rendezett problémafeltáró, és a megoldások keresését célul kitûzõ konferenciát.
Mindenki elõtt ismeretes, hogy a közép- és kelet-európai térség számos országában a labdarúgás komoly problémáktól terhes. A játékosok szerzõdéseivel kapcsolatos jogi és pénzügyi anomáliák, rendezetlen fizetések, a mérkõzések eredményének tiltott befolyásolása („bunda”), szurkolói erõszak és rasszista megnyilvánulások – csak néhány a problémák sorából. Ezen kérdéseket részletesen elemezte a konferencia, amelyen örvendetes módon nem csupán a játékos-érdekképviseleti szervezettel eddig is rendelkezõ országok vettek részt, hanem olyanok is, amelyekben eddig egyáltalán nem mûködött a HLSZ-hez hasonló szervezõdés. Így például jelen volt a frissen alakult horvát játékos-szervezet néhány képviselõje, köztük a korábbi kiváló labdarúgó, Dario Simic, aki 2003-ban az AC Milan csapatával Bajnokok Ligája gyõzelmet is ünnepelhetett. A horvátokon kívül bemutatkozott még a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina és Málta nemrégiben létrejött játékos-érdekképviseleti szervezete.
(Folytatás hírünk belsõ oldalán!)
Játékos-szerzõdések
A napirendre kerülõ kérdéseken belül a szigorúan véve jogi természetû problémák közül ezúttal a játékosok munkaszerzõdéseinek védelme került elõtérbe. Ennek kapcsán a klubok részérõl a szerzõdéses kötelezettségek tiszteletben tartása terén mutatkozó hiányosságokról, valamint a sportszerzõdések egyoldalú megszüntetésének jogi lehetõségeirõl esett szó. Egyértelmûen azt a következtetést vonták le a jelenlévõk, hogy a jelenlegi jogi szabályozás a klubok számára elõnyös, azonban a játékosok érdekeit nem védi kellõ mértékben. Ezért is kap különös jelentõséget az UEFA égisze alatt a FIFPro közremûködésével kidolgozott szerzõdéses minimumkövetelmények rendszere, amelynek kötelezõ bevezetésére Európában várhatóan az UEFA 2012. évre tervezett döntése révén sor kerül. Ezen felül triviális fontosságú a játékosok megfelelõ képviselete mellett mûködõ független vitarendezési fórum létrehozása minden tagországban. Hozzá kell tennünk, hogy sajnálatos módon Magyarországon sem mûködik még ilyen szerv, noha ezt a FIFA körlevelében kötelezõvé tette a labdarúgó szövetségek számára.
A sportszerzõdésekkel, azok tiszteletben tartásával kapcsolatos gyakorlati problémákról még aktív játékosok, illetve jogi képviselõik számoltak be részletesen. Szemléletes példa, hogy Romániában – amely ország labdarúgása az általános megítélés szerint hazánké elõtt jár – az elsõ és másodosztályú klubokat tekintve a játékosok felé fennálló fizetési késedelem átlagosan 3-12 hónap (!), ráadásul ugyanúgy kettõs szerzõdési szisztémát alkalmaznak, mint ahogy ez korábban – sok klubnál jelenleg is – hazánkban is gyakorlat volt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Romániában rendszeresen elõfordul, hogy nem engedik edzeni a csapattal azokat a játékosokat, akikre a klubvezetés már nem tart igényt, ugyanakkor nem egyeznek bele a közös megegyezéses szerzõdésbontásba, vagy fizetéscsökkentésbe.
Romániában egységes kollektív szerzõdés nincs ugyan, azonban speciális jelenségként számos klubnál léteznek bizonyos „gyanús” kollektív megállapodások a játékosok és a klub között, amelyek gyakran úgy néznek ki, hogy a valamennyi játékos által aláírt ív elé olyan tartalmú „megállapodást” csatolnak, amely egységesen csökkenti a fizetéseket, illetve amelyben a játékosok lemondanak korábbi idõszakról fennmaradt követeléseikrõl.
Edzéshez való jog
Az elõzõ bekezdéshez némiképpen kapcsolódó téma, amely szintén terítékre került a konferencián, a labdarúgók edzéshez való joga, amely egy fontos munkajogi alapelvbõl, a munkához való jog alaptézisébõl következik. A munkához való jog gyakorlása különösképpen fontos azokban a „munkakörökben”, amelyek esetében a gyakorlás, folyamatos felkészülés a „szakma” elengedhetetlen velejárója, miként a professzionális sportban is. Ezért elfogadhatatlan a klubok részérõl minden esetleges olyan intézkedés, amellyel ellehetetlenítik vagy megnehezítik a játékosok számára az edzéslehetõség igénybevételét. Erre számos különbözõ módszer ismeretes: a játékost más pályán, más idõpontban, más edzõvel engedik csak gyakorolni, illetõleg a szerzõdésmódosítás aláírásától teszi függõvé az edzéslehetõség biztosítását, stb.
A fenti okok miatt a FIFPro hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a játékosok szerzõdésébe, illetve – ahol létezik ilyen – a kollektív szerzõdésbe bele kell foglalni a labdarúgók jogosultságát az edzéslátogatáshoz, mégpedig az elsõ csapattal történõ felkészüléshez. Néhány példa is elhangzott ennek kapcsán: Belgiumban a fenti kitételt tartalmazza a kollektív szerzõdés, míg például Angliában, Dániában vagy Hollandiában csak az edzési kötelezettség szerepel a kollektív megállapodásban, az elsõ csapattal való edzéshez való jog nincs kifejezetten benne. Norvégiában benne foglaltatik ez a jogosultság is, míg Ausztriában vagy Írországban a jogosultság rögzítve van ugyan, ám az a kikötés, miszerint az edzéslehetõséget az elsõ csapattal kell biztosítani, már nem szerepel. Extrém eset Lengyelország, ahol a helyi labdarúgó szövetség szabályzati szinten rögzítette, hogy adott esetben a klub egyoldalúan elküldheti az elsõ csapattól a játékost!
Konklúzióként megállapítható, hogy noha az edzéshez való jog alapvetõ jelentõségû, azonban az ennek megkerülésére irányuló trükköket célszerû elõre kiküszöbölni, elsõsorban a szerzõdésben / kollektív megállapodásban való rögzítés útján. Amennyiben a játékos e joga mégis csorbát szenved, arra az esetre marad megoldásként a jogi eljárás kezdeményezése illetve az ügy sajtónyilvánosság elé vitele, avagy a közös megegyezéses szerzõdésbontás.
Szurkolói erõszak és rasszizmus
Sajátos kelet-európai példákkal illusztrálták a megjelentek a szurkolói erõszak és rasszizmus megnyilvánulásaival kapcsolatos súlyos problémákat: a görög, a montenegrói, az orosz és az ukrán játékos-szervezet képviselõi megrendítõ videofelvételeket vetítettek le az ellenük irányuló erõszak, a diszkriminatív inzultus miatt megtört játékosokról, súlyos nézõtéri atrocitásokról. A FIFPro kinyilvánította elkötelezettségét, hogy e nemkívánatos jelenségektõl minden hivatalos eszköz igénybevételével megvédje a játékosokat.
Bunda-ügyek
A konferencia külön délelõttöt szentelt az egyik legsúlyosabb, általánosan jelenlévõ probléma, a labdarúgó-mérkõzések eredményeinek tiltott befolyásolása, azaz a „bundázás” gyakorlati példáinak szemléltetésére, a lehetséges megoldások megvitatására. Ennek során a HLSZ képviselõje is tájékoztatást adott a jelenlévõknek a Debreceni VSC két játékosa, Mészáros Norbert és Vukasin Polekszics sajnálatos tortúrájáról: mint ismeretes, a két játékost az UEFA fegyelmi testülete elsõ- és másodfokon is eltiltotta - Mészárost másfél, Polekszicset két évre! - a játéktól a Debrecen 2009-es, Fiorentina elleni hazai BL-csoportmeccsét megelõzõ állítólagos történések miatt, azt vélelmezve, hogy a játékosok bûnözõi csoportokkal léptek kapcsolatba, akik a mérkõzés végeredményének befolyásolására próbálták – sikertelenül – rábírni õket. A fellebbezés folytán eljárt Nemzetközi Sport Állandó Választottbíróság végül 2011. május 5-i döntésében Mészárost felmentette, azonban sajnálatos módon Polekszics büntetését érvényben hagyta. A meghökkentõ eset, valamint a tanácskozáson elhangzott további - elsõsorban délszláv országokat érintõ - gyakorlati példák kapcsán élesen felvetõdött a kérdés: mit tehet a FIFPro és a nemzeti játékos-szervezetek a bundázás megelõzése, kiírtása érdekében? Egyetértés mutatkozott abban, hogy a játékosok figyelmét már fiatal korban fel kell hívni a bundázás veszélyeire, ismertetve velük az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket és a szükséges teendõket arra az esetre, ha õk maguk efféle megkeresés céltáblájává válnának. Ugyancsak ésszerûnek tûnik, hogy a játékosok, maguk mögött tudva a játékos-szervezet támogatását, elõször ide fordulnak ilyen esetekben, már csak azért is, mert az eredetileg elõírt kötelezettség, vagyis közvetlenül az UEFA tájékoztatása (amelynek elmulasztása miatt a fent nevezett két játékost is szankcionálták) minden valószínûség szerint betarthatatlan.
FIFPro-torna
A konferencia lezárását követõen, július 9-én, szombaton elsõ ízben került megrendezésre a FIFPro kelet-európai országok számára szervezett labdarúgó tornája, amelynek célja, hogy az átmenetileg szerzõdés nélkül maradt, még aktív játékosok számára segítséget nyújtson új csapatot találni, azáltal, hogy képességeiket egy torna keretében, számos játékos-megfigyelõ és -ügynök szeme láttára mutathatják meg. A kezdeményezés a nyugat- és dél-európai országokban már többéves hagyományra tekint vissza, a keleti régióban viszont most elõször rendeztek ilyet, egyelõre mindössze három csapat – a házigazda Görögország, Bulgária és Szlovénia alkalmi válogatottainak – részvételével. A körmérkõzéses tornát végül a házigazda görög csapat nyerte, azonban a pályán elért eredménynél ez esetben sokkal fontosabb, hogy a résztvevõ játékosok közül minél többen járjanak sikerrel a most zajló átigazolási idõszakban. Ennek eredményérõl a FIFPro tájékoztatást nyújt majd tagjai számára.
